|
|
 |
|
 |
A harmadik tárgyaló fél közleménye a politikai egyeztető tárgyalások II/1. számú szakértői munkabizottságának október 17-én tartott ,,A gazdasági válság kezelésének stratégiai kérdései,, tárgyú üléséről (1. rész) (OS)
|
A harmadik tárgyaló fél közleménye a politikai egyeztető
tárgyalások II/1. számú szakértői munkabizottságának október 17-én
tartott ,,A gazdasági válság kezelésének stratégiai kérdései,,
tárgyú üléséről (1. rész)
1989. október 19., csütörtök - A magyar társadalmi, gazdasági és
politikai rendszer az ehhez tartozó társadalompolitikai
berendezkedés, intézményrendszer mély válságba jutott. A
válságfolyamatban alapvető és meghatározó a gazdaság válsága.
Az ülés során a Harmadik oldal javasolta a tárgyaló feleknek,
hogy az október 5-i ülésre elkészített anyag alapján a válság
kialakulásának okaival kapcsolatosan közös állásfoglalás szülessen
és ez kerüljön a nyilvánosság elé. Tekintettel arra, hogy a
közlemény tartalmára vonatkozóan egy fontos kérdésben egyetértés nem
jött létre és ezért az MSZP és az Ellenzéki Kerekasztal elzárkózott
a nyilvánosságtól, a harmadik tárgyaló fél szükségesnek látja, hogy
véleményét, javaslatát önállóan jelentesse meg.
A jelenlegi átfogó válság kialakulása egy hosszabb folyamat
eredménye, melyből kiemelhetők az alábbiak:
- Az ország nemzetközi munkamegosztásra, kereskedelemre
vonatkozó fejlődéstörténeti örökségének, valamint a kis,
szerkezetileg nyitott gazdaságok törvényszerűségei követelményének
több évtizedes elhanyagolása miatt a második világháború után hazánk
a fejlett ipari országoktól sok szempontból elszigetelődött,
beszűkültek a fejlett technika beáramlásának csatornái, a magyar
export igénytelenebb, a gazdasági versenyt nélkülöző piacokra
terelődött át.
- A korábbi struktúrapolitikai döntések - melyek nem vették
figyelembe az ország növekedési, szakosodási adottságait - egyoldalú
iparszerkezetet hoztak létre, amelyben dominálnak a KGST piacokra
kifejlesztett (és máshol nem értékesíthető) termelőeszközök. Eközben
elmaradt az úgynevezett háttéripar és bizonyos fokig a fogyasztási
cikkek termelése, továbbá az ezeket gyártó kis- és középüzemek
hálózatának fejlesztése.
- A hazai nyersanyagbázisra, illetve alapanyaggyártásra nem
épült szervesen egy feldolgozóipar. Gazdaságunk tele van
félbehagyott fejlesztésekkel, a feldolgozási lánc hiányos és a
hiányzó láncszemeket, az import, nagyon sokszor a tőkés import
pótolja. Emiatt gazdaságunk importigényessége lényegesen nagyobb,
mint sok, hazánkhoz hasonló méretű, de nálunk fejlettebb országé.
(folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 16:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|