|
|
 |
|
 |
Dr. Bartha Ferenc nyilatkozata (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. szeptember 15. péntek (MTI-tud) - Az ECU az Európai Közösség közös elszámolási egysége, szeretnénk, ha ezt a pénznemet kiterjedtebben használnák, Magyarország pedig arra törekszik, hogy kiépítse a közvetlen kapcsolatokat magával a közösséggel és annak egységesülő monetáris rendszerével: az első ECU-kötvénykibocsátás jelképe volt ennek a folyamatnak - mondotta az MTI és a Magyar Hírlap tudósítóinak dr. Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a brüsszeli aláírási ceremónia után. Ez a kölcsön a finánckölcsönök kategóriájába tartozik. Mint minden olyan hitelfelvételnek, amely nincs kötve magyar importhoz vagy konkrét beruházáshoz, két fő célja van: korábbi kölcsönök kamatait finanszírozza és lehetővé teszi, hogy tartalékainkat olyan állapotba hozzuk, amit az aktuális helyzet megkíván.
A további kapcsolatok az eddiginél is szervezettebb alapokon
épülhetnek, mivel az Európai Közösség Bizottságának koordinálásában
24 tőkésország egyezteti terveit a magyar és a lengyel
reformfolyamat támogatását illetően. Erről dr. Bartha Ferenc
tárgyalásokat folytatott a bizottság elnökével, Jacques Delors-ral
és a nemzetközi kapcsolatokért felelős bizottsági taggal,
Andriessennel, továbbá az aláírás alkalmából találkozott
Christophersennel, a közösség bizottságának a pénzügyekért felelős
tagjával.
A megbeszéléseken az MNB elnöke elmondotta: a 24-ektől
segítséget várunk reformtörekvéseinkhez. Ennek keretében az Európai
Közösségtől azt várnánk, hogy igénybe vehessük az általa irányított
pénzügyi szervezeteket. Például szeretnénk, ha az Európai Beruházási
Bank hiteleit Magyarországra is kiterjesztenék. Tehát nem
segélyezést kérünk, azt nem tartjuk reális útnak, hanem azt, hogy a
24-ek foglaljanak úgy állást, hogy a magyar kibontakozást
pénzügyileg is elősegítik. (folyt.)
1989. szeptember 15., péntek 18:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Dr. Bartha Ferenc nyilatkozata (2.rész)
|
Ezzel kapcsolatos igényeinket megfogalmaztuk a 24-ek augusztus
1-ejei szakértői értekezlete előtt és részletesebb okmányt dolgozunk
ki a szeptember 26-iki második találkozóra. Céljaink közé tartozik a
piacra jutás feltételeinek javítása, a közös vállalkozások
előmozdítása, stb. Olyan pénzügyi alapokra gondolunk például,
amelyek egyes szektorokban - környezetvédelem, acélipar, energetika,
menedzserképzés - szorosabb együttműködés esetén Magyarországra is
kiterjeszthetők lennének. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miként
reagált eddig a közösség, dr. Bartha Ferenc így felelt: keresik
annak módját, hogy miképpen lehetne ezeket a magyar igényeket
legalább részlegesen kielégíteni.
Az MNB elnöke elmondta: Andriessen közösségi biztostól
tájékoztatást kapott arról, hogy csütörtökön az Európai Parlament
strasbourgi vitájában majdnem minden párt egyetértett abban:
pénzügyi támogatást is kell nyújtani a reform-országoknak, s például
Giscard d,Estaing volt francia államfő egy Magyarországnak és
Lengyelországnak szóló Marshall-tervet is szorgalmazott. Mindez
egyelőre tervezgetés, de mi úgy számolunk, hogy legkésőbb idén az év
végéig el kellene jutni egy programhoz, néhány, a rövid távú
pénzügyi helyzetünket befolyásoló konkrétumhoz, s aztán a program
alapján fokozatosan további eszközöket is be kellene vonni e
folyamatba.
A nemzeti bank elnöke elmondta: az elmúlt héten - a pénteki
aláírással együtt - három kötvénykibocsátással összesen mintegy 400
millió dollárt vettünk fel. Az MTI tudósítójának azzal a
megjegyzésével kapcsolatban, hogy sokan Magyarországon szemére vetik
a jelenlegi vezetésnek az ország eladósodását, azt, hogy a későbbi
kormányzatra igen nagy terhet hagy, dr. Bartha Ferenc hangsúlyozta:
mi egy működő gazdaságot akarunk a jövőben is, aminek első
feltétele, hogy nemzetközi fizetőképességünket megőrizzuk. Amikor a
jelenlegi politikai átmeneti időszakban hiteleket veszünk fel, annak
első számú célja az, hogy bármilyen kormány jön, ne egy
fizetésképtelen gazdasággal kezdjen, rendkívül nehéz körülmények
között, hanem egy olyannal, amellyel bármilyen irányban tovább lehet
fejlődni. (folyt.)
1989. szeptember 15., péntek 18:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Dr. Bartha Ferenc nyilatkozata (3.rész)
|
Arra a kérdésre válaszolva, hogy megfelelőnek tartja-e az
Európai Közösséggel tavaly kötött gazdasági és kereskedelmi
megállapodást, hangsúlyozta, hogy noha az jó megállapodás volt, ma
már nem tükrözi a realitásokat.
- Mi azt sürgetjük, hogy ne kezeljenek bennünket továbbra is
,,állami kereskedelmű országként,,, a mennyiségi korlátozásokat az
egyezményben foglalt hat év helyett már egy év alatt oldják fel,
tegyék lehetővé mezőgazdasági cikkeink piacra jutását is, és
amennyiben sikerül jól megvalósítani közép távú gazdaságátalakítási
tervünket 1992-ig, már két-három év alatt jöjjön létre olyan
szabadkereskedelmi megállapodás, amely mindkét fél számára előnyös.
A forint konvertibilitására vonatkozó kérdésre válaszolva
ugyancsak kiemelte, hogy a közép távú program sikerétől sok függ.
Úgy vélekedett, hogy kedvező esetben 1992-95 között megvalósulhat
előbb a forint részleges, majd teljes konvertibilitása. +++
1989. szeptember 15., péntek 18:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|