|
|
 |
|
 |
Megkezdték munkájukat az új Országgyűlés állandó bizottságai (1.
rész)
|
1990. május 4., péntek - Az Országgyűlés alakuló ülésén
választott állandó bizottságok közül - közvetlenül a plenáris ülés
bezárását követően - több már megkezdte munkáját.
Az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság
titkára, Hack Péter az MTI tudósítójának kérdésére elmondta: a több
órás ülésen három törvényjavaslat megvitatása szerepelt napirenden.
Az alkotmány módosításának részeként a május 9-i Országgyűlésen a
bizottság javasolni fogja, hogy a Minisztertanács elnöke elnevezés
helyett a jövőben a miniszterelnök megnevezést alkalmazzák. Ez a
formai megoldás külföldön bevett gyakorlat, csak a szocialista
alkotmány rendelkezik másként. Az ülésen élénk vita bontakozott ki a
miniszterek, a kormány megválasztását illetően. A jelenlegi
alkotmány értelmében a minisztereket az Országgyűlés választja meg,
a miniszterelnök javaslatára. Az új elképzelés azt szorgalmazza,
hogy a minisztereket - az országgyűlés által választott -
miniszterelnök javaslatára az államfő, a köztársasági elnök nevezze
ki. A javaslat lényegében egy későbbi változtatás - a konstruktív
bizalmatlansági indítvány - előkészítéseként szolgál. A koncepció
lényege: a kormány, mint a végrehajtó hatalom birtokosa, egészében
legyen felelős a parlamentnek, ne pedig külön-külön az egyes
miniszterek. Az ülésen szó volt egy további módosításról, a
minisztériumok felsorolásáról szóló törvényről. A tervezet szerint a
miniszterelnök feladata, hogy meghatározza: saját céljait milyen
kormányzati struktúrában tudja a legjobban megvalósítani. A jövőre
nézve értelmetlen megkötni a kormány kezét abban, hogy milyen
jellegű minisztériumokat hozzon létre.
A bizottság a jövő heti plenáris ülésen a törvényhozást illetően
kezdeményezni fogja a társadalmi vitáról szóló jogszabály hatályon
kívül helyezését. Ez az intézmény ugyanis csak arra volt alkalmas,
hogy elfedje a törvényhozás menetét. Normális parlamenti működés
mellett elképzelhetetlen, hogy minden egyes javaslatot egy hónapon
át ,,köröztessenek,,. A pártok alapérdeke, hogy a választók
elképzeléseit előzetesen megismerjék. A legfontosabb indok azonban
az, hogy a törvényhozás menete egyértelművé váljék.
A testület úgy foglalt állást, hogy Nagy Ferenc volt magyar
miniszterelnök és több emigráns társa magyar állampolgárságának
visszaállítása jogos igény, erről azonban ne szülessen
törvényjavaslat. A Magyar Köztársaság elnöke egyszeri aktussal
rehabilitálja őket. (folyt.köv.)
1990. május 4., péntek 13:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|