|
|
|
|
Magyar-nyugat-berlini gazdasági kapcsolatok
|
------------------------------------------- Köln, 1989. november 13. (Deutschlandfunk) - Nyugat-Berlin és Magyarország gazdasági kapcsolatainak kiszélesítéséről folytatott tárgyalásokat a közelmúltban Budapesten Peter Mitzscherling, a megosztott város nyugati felének gazdasági szenátora. Mint Berlinben újságírók előtt elmondta, a négynapos útra Gábor Andrásnak, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökének meghívása útján került sor. Mitzscherling úr a berlini gazdasági élet tíz kimagasló személyiségének, így vezető bankároknak és vállalkozóknak a kíséretében látogatott Budapestre azzal a céllal, hogy kiderítsék miért olyan alacsony a Nyugat-Berlin és Magyarország közti kereskedelem, illetve a gazdasági együttműködés más formáinak színvonala. A szenátor és kísérete azt a benyomást szerezte, hogy a magyar gazdaság ezidejűleg Nyugat-Berlint, mint lehetséges gazdasági partnert szinte alig vette tudomásul, pedig az együttműködésre számtalan lehetőség kínálkozna. A jelenlegi feladat abban áll, hogy meghatározzák a legkedvezőbb érintkezési pontokat. Ebből a célból még november végén újra összeülnek a berlini delegáció tagjai, hogy értékeljék az utat, illetve meghatározzák a további lépéseket. Az NSZK Magyarországra irányuló exportjában Nyugat-Berlin nem egészen egy százalékkal részesedik, ami a város gazdasági erejéhez mérten igazán szerény szám. A megosztott város nyugati feléből tavaly 26,8 millió márka értékben exportáltak különféle árukat Magyarországra, így főleg gépgyártási és elektrotechnikai cikkeket. A Magyarországról származó import 43 millió márkát tett ki, azaz a magyar partner jókora exportfeleslegre tett szert. A Berlinbe irányuló magyar export nagy részét ruházati és élelmiszeripari termékek alkotják. (folyt.)
1989. november 13., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Magyar-nyugat-berlini gazdasági kapcs. - 1. folyt.
|
A tárgyalások során megállapították, hogy a gazdasági kapcsolatok kiszélesítéséhez igen kedvezőek lennének a nyugat-berlini gazdaság szerkezeti adottságai, hiszen a város átlagon felüli kis-, illetve közepes számú vállalatoknak ad otthont, ezért méretüknél fogva igen rugalmasak az együttműködés formáit tekintve. Miután Magyarország fizetési gondokkal küzd, célszerűnek látszik közös vállalatok alapítása, így Magyarországon olyan termékeket lehetne gyártani, amelyeket az jelenleg importálni kényszerül, s növelni lehetne az ország exportját is. A szenátor elismerően szólt az új magyar vállalati törvényekről, melyek kedvező feltételeket teremtettek a külföldi partnerek számára vegyes vállalkozások alapításához. Az ilyen vegyes vállalatok közül példaként említette Mitzscherling úr a BASF közreműködésével létrejött Chemipur vállalatot. Az itt tett látogatás jó benyomást gyakorolt a küldöttség tagjaira. A magyar fél különösen a fejlett technológiák terén való együttműködés iránt érdeklődött. Nyugat-Berlin ezen a téren is kiváló partnernek ígérkezik. A város négyhatalmi státusa ugyanis tiltja a katonailag hasznosítható fejlett technológiai cikkek gyártását, ami azt jelenti, hogy a Nyugat-Berlinben előállított fejlett technológiai termékek közül egyetlenegy sem szerepel a tőkés országok keleti exportját szabályozó úgynevezett COCOM-listán. Így tehát semmi sem akadályozza a berlini cégek termékeinek a Varsói Szerződés országaiba irányuló exportját. Tervek vannak továbbá arra is, hogy magyar szakemberek egy, a jövőben Nyugat-Berlinben létrehozandó kelet-nyugati gazdasági akadémia szemináriumain sajátítsák el a modern vállalkozástudomány ismereteit. Mitzscherling gazdasági szenátor elmondta még, hogy a jövő év elején Berlinben megrendezendő magyar hét alkalmából viszontlátogatásra hívta meg Gábor Andrást, illetve Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettest. +++
1989. november 13., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|