|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének felhívása
"A Magyar Ellenállók, Antifasiszták
Szövetsége felhívja tagjait, pártolóit és mindazokat, akik
kegyelettel őrzik a néphatalomért elesett hősök emlékét, legyenek
együtt velünk 1989. október 30-án 16 órakor Budapesten a Köztársaság
téren, a Néphatalom Hősei Emlékhelyén rendezendő ünnepségen és
koszorúzáson."
BBC, Környezetünk védelme:
Nukleáris műhold-balestek
"Legalább
9 ízben történt valamiféle nukleáris szerencsétlenség, vagy legalább
hiba az űrkutatás során mind szovjet, mind amerikai részről.
Eddig mintegy 50 nukleáris erőforrással rendelkező műholdat
bocsátottak az űrbe. Az amerikaiak 23 atomerőművel működő műholdat
bocsátottak fel, de ezek közül 22 az úgynevezett radioizotóp
termonukleáris gerjesztőt, vagyis RTG-t alkalmazza, amely alapjában
véve plutónium 238-at tartalmaz, ami fokozatosan lebomlik és ez
által hőt termel, amelyet a berendezés elektromos árammá változtat."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (1. rész)
|
1989. október 26., csütörtök - Egyidőben avagy külün-külön tartsák-e meg a népszavazást és a köztársaságielnök-választást? Milyen kérdésekben döntsön a nép? Jogállamban - ha az még csak formálódik is - a döntések meghozatalakor a jogi szempontok vagy a politikai megfontolások érvényesüljenek-e elsődlegesen? Egyebek között ezekre a kérdésekre épült az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának csütörtöki ülésén a népszavazás-kezdeményezésről és az azzal összefüggő törvénymódosítási javaslatról, illetve országgyűlési határozatról lezajlott élénk vita.
Jóllehet, a bizottság feladata elsősorban az volt, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvénytervezethez benyújtott módosító javaslatok mérlegelésében segítse az előterjesztő terv- és költségvetési bizottságot, illetve állást foglaljon a földtörvény módosításáról, a képviselők érdeklődését nem elsősorban ezek a témák csigázták fel. Az Állami Számvevőszék felállításáról, működéséről folytatott rövid véleménycsere alapján a bizottság úgy foglalt állást, hogy a törvényjavaslatot csak általános vitára tartja alkalmasnak, s csak annak lefolytatását javasolja az Országgyűlésnek. Mielőtt a bizottság határozott volna arról, hogy milyen tárgyalási módot ajánl az Országgyűlésnek, Soltész István, a Parlament főtitkára tisztázta a kétfordulós, illetve a két olvasatban történő tárgyalási mechanizmus közötti különbséget. Tapasztalatai szerint ugyanis sok képviselő még nem ismeri az új Házszabályt, s így sokszor értetlenül fogadja az ezzel össszefüggő szavazási procedúrát. Mint mondotta: a kétfordulós tárgyalás során a Parlament két, időben elkülönülő ülésszakon tárgyalja a törvényjavaslatot. Első ízben annak koncepcióját, másodszor pedig magát a konkrét törvénytervezetet, ahogyan ez történt az alkotmány módosításakor. A két olvasat viszont azt jelenti, hogy a képviselők magát a törvénytervezetet ugyanazon az ülésszakon általános és részletes vitában tárgyalják meg. Az általános vita után arról döntenek: alkalmasnak tartják-e a törvényjavaslatot a részletes vitára is. Ez a módszer magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy a részletes vitát - ha arra a törvényjavaslatot alkalmatlannak ítélik - elnapolhatják. A bizottság határozott abban is, hogy csak olyan módosító javaslatokat, indítványokat támogat, amelyek a már elfogadott módosított alkotmányt nem érintik. (folyt.köv.)
1989. október 26., csütörtök 17:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (2. rész)
|
Ilyen Bánffy György (Budapest, 4. vk.) képviselőnek az összeférhetetlenséggel összefüggő módosító indítványa, amelyet a bizottság egyöntetűen támogatott. Eszerint nem jelölhető az Állami Számvevőszék elnökévé a többi között az sem, aki a megelőző négy évben országgyűlési képviselő volt. Az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettesei, vezetői és számvevői pedig nem lehetnek olyan személyek - szól a javaslat -, akik e beosztásuknál fogva hozzátartozójuk tevékenységének közvetlen ellenőrzésére lennének kötelesek. Több képviselő kifogásolta ugyanis, hogy - jóllehet az Alkotmánybírósághoz hasonlóan fontos és magas közjogi szervezetről van szó - a törvényjavaslat nem rendelkezik ugyanolyan részletességgel az összeférhetetlenségről. Nem támogatták azonban a Pénzügyminisztérium tisztségviselőjének szövegszerű módosító javaslatait. Ezek az Állami Számvevőszék feladatait meghatározó passzusokra vonatkoztak. Egyebek között kiegészíteni kívánta azt a pontot, amely szerint az ÁSZ (elnöke) ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket. Ehhez a javaslathoz hozzáfűzte, hogy amennyiben az nem kerül be a törvény szövegébe, a Pénzügyminisztérium a szövegszerű javaslat szerint rugalmasan fogja értelmezni a vonatkozó passzust. Ezt a hozzáállást mind a képviselők, mind az Igazságügyi Minisztérium szakértője egyértelműen visszautasította, példaként említve az adótörvény elfogadtatását és annak következményeit. A vita egyébként mindvégig sokkal inkább a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium tisztségviselői között zajlott, semmint a képviselők között. A földtörvény módosításáról nem alakított ki álláspontot a bizottság, mivel a javaslat tárgyalásának idejére már határozatképtelenné vált a testület. Igaz, a bizottság határozatképtelen volt a népszavazás-kezdeményezéssel összefüggő tervezetek tárgyalásakor is, a döntést azonban nemcsak emiatt napolta el. Jogászok vitáztak egymással, képviselők önmagukkal, s mint kiderült: saját véleményük is ellentmondásos aszerint, hogy jogi szempontból vagy politikai megfontolásból vizsgálják a kérdést. Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár egyebek között arról tájékoztatta a jelenlévő bizottsági tagokat és érdeklődőket, hogy csütörtök estére várhatóan meglesz a százezer hiteles aláírás. (folyt.köv.)
1989. október 26., csütörtök 17:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (3. rész)
|
Még a kormány állásfoglalásának hiányában terjesztette elő azt a javaslatot: a százezer hiteles aláírás birtokában az Országgyűlés írja ki az SZDSZ által kezdeményezett népszavazást, de önmagát a törvényesség szilárd őrének és a politikai átmenet irányítójának is tekintve tűzze ki a köztársaságielnök-választás időpontját is - egyidőben. Véleménye szerint ha a népszavazást és az elnökválasztást külön-külön tartják meg, az utóbbira az idén már nem kerülhet sor. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) mégis ezt javasolta, úgy, hogy a népszavazás után egy héttel tartsanak elnökválasztást. Többen felvetették: a népszavazás és a választás időbeni elkülönítése azt eredményezhetné: a választópolgárok nem mennek el háromszor szavazni. A levegőben benne van ugyanis, hogy a köztársaságielnök-választás valószínűleg csak két forduló után lesz eredményes. Mint az államtitkár mondotta: lehetséges olyan megoldás is, hogy a képviselőválasztást írják ki, ez esetben a választás előtt és után három hónappal nem lehet népszavazást tartani. (Ezt a változatot sem ő sem pedig a jelenlévők nem tartották elfogadhatónak.) Véleménye szerint egy napon négy kérdésben kellene szavazni, bár ezek pontos megfogalmazása még várat magára: akarja-e az állampolgár, hogy a képviselőválasztások előtt a lakosság közvetlenül válasszon köztársasági elnököt, ha igen, akkor az alábbi jelöltek közül kit látna szívesen köztársasági elnöknek, továbbá melyik címert választja és melyik nap legyen a nemzeti ünnep? A kérdéseket külön-külön szavazócédulán tennék fel - még akkor is, ha egyféle szavazócédula elkészítése a sokszorosítással együtt 15 millió forint -, s csak az első kérdésre adott szavazatok arányának ismeretében számolnák össze (vagy sem) a köztársaságielnök-jelöltekre leadott voksokat. Ezzel kapcsolatban ketten is arra a veszélyre hívták fel a figyelmet: előfordulhat, hogy az első kérdésre a többség nemmel szavaz vagy nem lesz meg a szükséges szavazati arány, míg az elnökjelöltek valamelyikére - ,,biztos, ami biztos,, alapon - voksolnak az állampolgárok. A bizottság ebben a kérdésben is, valamint a földtörvény módosításáról is hétfő reggeli ülésén dönt. (MTI)
1989. október 26., csütörtök 17:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Pártay Tivadar, aki ugyan csupán örökös tiszteletbeli elnöke volt a pártnak, de Széher úti lakásán közismerten fontos megbeszélések, sőt döntések születtek. Október 20.-a után telefonon felhívott és kérte, hogy 26-án délelőtt keressem fel. Megtettem. Rajtam kívül még jelen volt Bejczy Sándor. Rövid bevezető beszélgetés után Tivadar bácsi rátért a lényegre. – Imre, közelednek a választások, most már rendet kell csinálni a pártban - mondotta határozottan - Én kijelölök egy háromtagú bizottságot, amelyben nem veszek részt, te jelölj ki magad mellé két személyt és üljetek le, egyezzetek meg a vitás kérdésekben, tegyétek félre a személyeskedést, a sértődéseket és összefogva koncentráljatok a választásokra - folytatta és várta a reakciómat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|