Rendszerváltás és az MTI

	A T. Ház döntött 2.
E törekvések kompromisszumos jogi megoldásokat hoztak. A kompromisszum két oldalról is megjelent. Először ott, ahol a monarchikus államforma megmaradt - elsősorban Angliában -, ahol a királyt, mint a végrehajtó hatalom fejét még korlátozottan sem lehetett felelőssé tenni a képviselet előtt, hiszen ez a monarchia lényegének megszüntetésével lett volna azonos. Angliában ezért a parlament megalkotta a király által kinevezett kormány felelősségét. Igy jött létre először az angol fejlődés során a parlamentalizmus, (a képviseletnek felelős kormány), amely azután a kontinentális Európa országaiban csak a XIX. sz. végén, méginkább az első világháború után vált általánossá. A másik kompromisszum az volt, hogy ugyan megalkották a felelős kormányt, de ez a felelősség nem jelentett korlátlan jogi felelősséget, mindenkor korlátozott volt. Ez jutott pl. kifejezésére abban, hogy a kormányt továbbra is az államfő nevezte ki, de a kormány köteles volt a parlament előtt politikai programot adni és ha azt a parlament nem fogadta el, vagy ülései során később bizalmatlanságot szavazott a kormánynak, úgy a kormány köteles volt a megbízást adó államfőnél (vagy király vagy köztársasági elnök) lemondani. A hatalmi ágak megosztása úgy válik teljessé, hogy a lemondás esetén az államfő vagy elfogadta ezt a lemondást, vagy feloszlathatta a parlamentet. A parlament előtti felelősség tehát korlátozott és lényegében arra terjedt ki, hogy megbuktassa a parlamentben kisebbségben maradt kormányt, de arra nem, hogy irányítsa, utasítsa azt. alc.: A hatalommegosztás elve és gyakorlata Magyarországon A KÉPVISELET A POLITIKAI BERENDEZKEDÉS VÁLTOZÁSÁVAL TÖBBPÁRTRENDSZERŰ KÉPVISELETTÉ VÁLIK, EZ INDOKOLJA A HATALMI ÁGAK MEGOSZTÁSA ELVÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉT. De mit jelentsen ez a gyakorlatban? Ebben már az alkotmánymódosítás és az e körüli viták több következetlenséget tartalmaznak. A következetlenség a kormány megbizásánál kezdődik. A mai rendelkezés szerint az államfő csak a kormány leendő elnökének ad kormányalakítási megbizást. A kormány tagjaira a kormány alakítással megbizott elnök tesz javaslatot, amelyet a kormány programjának előterjesztésével együtt a parlament választ meg. Igy A KORMÁNY NEM AZ ELNÖKTŐL, HANEM A PARLAMENTTŐL KAPJA MEGBÍZÁSÁT. (folyt.) 1989. október 26., csütörtök 13:21
Vissza » Folytatásokkal »