|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének felhívása
"A Magyar Ellenállók, Antifasiszták
Szövetsége felhívja tagjait, pártolóit és mindazokat, akik
kegyelettel őrzik a néphatalomért elesett hősök emlékét, legyenek
együtt velünk 1989. október 30-án 16 órakor Budapesten a Köztársaság
téren, a Néphatalom Hősei Emlékhelyén rendezendő ünnepségen és
koszorúzáson."
BBC, Környezetünk védelme:
Nukleáris műhold-balestek
"Legalább
9 ízben történt valamiféle nukleáris szerencsétlenség, vagy legalább
hiba az űrkutatás során mind szovjet, mind amerikai részről.
Eddig mintegy 50 nukleáris erőforrással rendelkező műholdat
bocsátottak az űrbe. Az amerikaiak 23 atomerőművel működő műholdat
bocsátottak fel, de ezek közül 22 az úgynevezett radioizotóp
termonukleáris gerjesztőt, vagyis RTG-t alkalmazza, amely alapjában
véve plutónium 238-at tartalmaz, ami fokozatosan lebomlik és ez
által hőt termel, amelyet a berendezés elektromos árammá változtat."
|
|
|
|
|
|
|
Strasbourgi konferencia
|
München, 1989. szeptember 27. (SZER, A mai nap) - Strasbourgban az Európa Tanács közgyűlése élesen bírálta Romániát az emberi, nemzetiségi és kisebbségi jogok durva megsértése miatt. Bírálattal illették Bulgáriát is. A részletek: A Gazdasági Közösség 12 tagállama és 11 további nem kommunista európai ország küldötteit tömörítő strasbourgi testület, amelynek ülésére nemrégiben megfigyelői státust kapott Magyarország, Lengyelország, a Szovjetunió és Jugoszlávia is, felkérte miniszteri bizottságát, szólítsa fel az abban képviselt kormányokat minden szükséges szankció meghozatalára a román kormánnyal szemben. Sürgeti a határozat, hogy folytassák a nem kormányszintű Románia lakosságának folyósított élelmiszer-segélyprogramot, és további védnökségeket vállaljanak a falurombolásra ítélt Romániai falvak felett. Az Európa Tanács tegnap elfogadott határozatához csatolták a belga liberális képviselő, Röni Nörrenz(?) jelentését, aki 1987 áprilisában a testület Romániába kiküldött tényvizsgáló bizottságát vezette. Mind a határozat, mind a jelentés megbélyegzi - így a szöveg - a boldogtalan romániai nép egészét sújtó jogtiprásokat, amelyek azonban, idézet: különösen a magyar és a cigány kisebbség ellen irányulnak, miközben a német és zsidó kisebbség váltságdíj-fizetéses rendszer alapján elhagyja az országot. Felhívja az Európa Tanács tagállamait, nyújtsanak segítséget Magyarországnak az Erdélyből beözönlő menekültek okozta egyre súlyosabb problémák megoldására, sürgeti továbbá a román és magyar hatóságok közti közvetlen párbeszédet, amelyet alkalmasint az Európa Tanács védnöksége alatt folytathatnának. (folyt.)
1989. szeptember 27., szerda
|
Vissza »
|
|
- Strasbourgi konferencia - 1. folyt.
|
Az Európa Tanács megállapítja, hogy a testülethez nem tartozó európai országokkal fenntartott kapcsolatokban illetékes parlamenti különbizottság hiába próbált párbeszédet kezdeményezni Romániával. Július elején meghívták Romániát Strasbourgba, hogy részt vegyen a romániai kisebbségek helyzetéről megtartott meghallgatásokon. A meghívásra azonban Bukarest mégcsak nem is válaszolt. Meghívták ugyanerre az ülésre a Kolozsvárott élő román ellenzékit, Doina Corneát. Őt azonban a román szervek nem engedték kiutazni. Nörrenz(?), a határozat megszövegezője mindezt rendkívül sajnálatosnak minősítette, csakúgy mint azt, hogy a két évvel ezelőtt Romániába beutazott tényvizsgáló bizottság nem mozoghatott szabadon, nem találkozhatott azokkal, akiknek a véleményére kiváncsi volt. Az Európa Tanács 354 tagja megszavazott egy határozat-kiegészítést, amely felszólítja Romániát, engedélyezze egy olyan tényvizsgáló bizottság beutazását, amelyet nem akadályoznak mozgási szabadságában. Tóth Károly, a magyar megfigyelő küldöttség független tagja kijelentette, hogy az Európa Tanács jelentése objektív és pártatlan, de - mint hozzáfűzte - a jogsértések jéghegyének csak a csúcsát érinti. +++
1989. szeptember 27., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Pártay Tivadar, aki ugyan csupán örökös tiszteletbeli elnöke volt a pártnak, de Széher úti lakásán közismerten fontos megbeszélések, sőt döntések születtek. Október 20.-a után telefonon felhívott és kérte, hogy 26-án délelőtt keressem fel. Megtettem. Rajtam kívül még jelen volt Bejczy Sándor. Rövid bevezető beszélgetés után Tivadar bácsi rátért a lényegre. – Imre, közelednek a választások, most már rendet kell csinálni a pártban - mondotta határozottan - Én kijelölök egy háromtagú bizottságot, amelyben nem veszek részt, te jelölj ki magad mellé két személyt és üljetek le, egyezzetek meg a vitás kérdésekben, tegyétek félre a személyeskedést, a sértődéseket és összefogva koncentráljatok a választásokra - folytatta és várta a reakciómat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|