|
|
|
|
Országgyűlés alakuló ülése - Életrajzok (1. rész)
|
1990. május 2., szerda - Göncz Árpád, az Országgyűlés
-----------
elnöke, ideiglenes köztársasági elnök 1922-ben Budapesten született.
Jogi tanulmányait a Pázmány Péter Egyetemen végezte, 1944-ben
doktorált. Az FKgP-ben kezdte poltikai pályafutását, ahol a párt
főtitkárának titkára volt, a Független Ifjúság budapesti szervezetét
vezette valamint felelős szerkesztője volt a Nemzedék című
hetilapnak. Négy évig tanult a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen,
ahonnan 1956 végén távolították el. 1958-ban a Bibó per másodrendű
vádlottjaként ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre; 1963-ban
amnesztiával szabadult. 1965-től szabadfoglalkozású író. Tagja az
Irodalmi Alapnak, 1989 végén megválasztották a Magyar Írószövetség
elnökének. 1983-ban József Attila díjat kapott, valamint tulajdonosa
a Wheatland díjnak is. Alapító tagja a Szabad Kezdeményezések
Hálózatának, az SZDSZ-nek és a Történelmi Igazságtétel
Bizottságának. Jelenleg az SZDSZ Országos Tanácsának tagja.
Szabad György az Országgyűlés alelnöke, megbízott elnöke 1924 ------------- augusztus 4-én Aradon született. Az érettségi vizsgát azonban már Budapesten tett. 1950-ben fejezte be tanulmányait történelem-levéltár szakon az ELTE Bölcsészkarán. Az Országos Levéltárnak 1949-től volt munkatársa, 1954-től egyetemi adjunktus, 1956-tól egyetemi docens 1970-től pedig egyetemi tanár lett. A Magyar Tudományos Akadémiának 1982-től levelező tagja. A Magyar Demokrata Fórumban mint alapító tag 1987-óta fejt ki politikai tevékenységet. 1989-től az MDF Országos Elnökségének tagja.
Szűrös Mátyás az Országgyűlés alelnöke Püspökladányban született ------------- 1933-ban. Tanulmányait a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében valamint a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte. 1958-tól a Külügyminisztériumban dolgozott, majd a berlini magyar nagykövetség titkára. 1965-től az MSZMP KB Külügyi Osztályának munkatársa, majd hazánk berlini, később moszkvai nagykövete. Hazatérése után a KB Külügyi Osztályának vezetője, 1983-tól a KB titkára. 1985-től képviselő, 1989 márciusában megválasztották a Parlament elnökének. 1989. október 23-tól a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke volt. (folyt. köv.)
1990. május 2., szerda 16:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rajki László. Itt özv. Radványiné, Tasnády Fekete Mária. Többször hívtam, sajnos siker nélkül, feleségével beszéltem, de nem hívott vissza. Következő ajánlatom lett volna, amennyiben érdekelné. Eddig még nem hallottam az adásában a magyar bányászok életéről. Tekintve, hogy 9 éves koromban menekültem Erdélyből, ahol az apám bányaorvos volt, később Felső-Magyarországba, Ormospusztán ugyancsak bányaorvos voltj, nagyon sokat tudok a bányászok életéről. Amennyiben érdekli, a telefonszámom 47-05-189. Kérem felhívását, amennyiben érdekli, sokszor üdvözli Tasnády Mária."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|