|
|
 |
|
 |
Kelet-európai szolidaritás - konferencia (2. rész)
|
Többen emlékeztettek arra, hogy a közép-kelet-európai térség
stabilitása a történelem folyamán alapvetően mindig három
nagyhatalomtól, Németországtól, Oroszországtól és a
Habsburg-monarchiától függött. Egyöntetű vélemény szerint a
Monarchia nem állítható vissza, ugyanakkor néhányan azon
elképzelésüket hangoztatták, hogy annak valamilyen funkcionális
helyettesítésére szükség lenne. Ennek jegyében fogalmazódott meg egy
esetleges észak-déli (Lengyelországtól Bulgáriáig terjedő) tengely
kialakításának gondolata. Egyes felszólalások szerint az ebben a
körben elhelyezkedő államok laza szövetsége, külpolitikailag
összehangolt fellépése megkönnyíthetné a térség országainak
integrálódását az egységes Európába. Konrád György a közös fellépés
szükségességét azzal támasztotta alá, hogy ily módon nagyobb az
esély az európai integráció vérkeringésébe való bejutásra.
Rámutatott arra is, hogy az európai egyesült államok elsőként a
kultúrában teremthető meg. A nukleáris hatalmak jelenlegi
fejlettsége kapcsán leszögezte: a NATO gyors felszámolásának
esetleges követelése illuzórikus.
A tanácskozáson megkülönböztetett figyelmet kapott a kisebbségek
kérdése. Többen is megfogalmazták: a térség országai nagyobb
,,ellenséggel,, mint a nacionalizmus, nemigen állhatnak szemben. Dan
Petrescu a nemzetiségi kérdés megoldása egyik kulcsaként említette,
a térség országait elválasztó határok formálissá válását, mert mint
mondotta: ,,az elzártság megakadályozza a népek egymásra
találását,,. Kis János azt hangsúlyozta: a határok csak akkor
lesznek változtathatatlanok, ha elvesztik jelentőségüket. Ehhez
pedig nemcsak az szükséges, hogy ,,átjárhatók,, legyenek, hanem az
is, hogy a térség országaiban élő nemzetiségiek számára mindegy
legyen, hol élnek. Vagyis a nemzetiségiek mindenütt rendelkezzenek
olyan jogokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy államuk lojális
polgáraként méltósággal éljenek. Zbigniew Bujak - aki egyébként a
lengyel Báthory Alapítvány elnöke - elmondta: ősszel Bécsben
konferenciát rendeznek, s ezen elsősorban arra keresnek választ,
hogy milyen jogokat szükséges adni a kisebbségeknek. Ennek
megszervezéséhez kérte a résztvevők segítségét. (folyt. köv.)
1990. március 3., szombat 21:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rajki László. Itt özv. Radványiné, Tasnády Fekete Mária. Többször hívtam, sajnos siker nélkül, feleségével beszéltem, de nem hívott vissza. Következő ajánlatom lett volna, amennyiben érdekelné. Eddig még nem hallottam az adásában a magyar bányászok életéről. Tekintve, hogy 9 éves koromban menekültem Erdélyből, ahol az apám bányaorvos volt, később Felső-Magyarországba, Ormospusztán ugyancsak bányaorvos voltj, nagyon sokat tudok a bányászok életéről. Amennyiben érdekli, a telefonszámom 47-05-189. Kérem felhívását, amennyiben érdekli, sokszor üdvözli Tasnády Mária."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|