|
|
|
|
Az Amnesty International jelentése Romániáról
|
--------------------------------------------- Washington, 1989. október 25. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Az Amnesty International nevű londoni emberjogi szervezet kiadta évi jelentését a világ országairól. Hallgassák meg a romániai helyzetről szóló ismertetőnket: - Legalább 18 személy sínylődik börtönben lelkiismereti okok miatt. Feltételezhetően több százra rúg azoknak a foglyoknak a száma, akiket vagy a kifejezési szabadság erőszakmentes gyakorlásáért, vagy törvényellenes határátlépési kísérletért csuktak le. 16 lelkiismereti okból bebörtönzött személy egy januárban közzétett kegyelmi rendelkezés folytán visszanyerte szabadságát. Jelentések szerint egy nővel szemben kegyetlen bánásmódot alkalmaztak, mialatt házi őrizetben volt azt követően, hogy nyíltan bírálta az emberi jogok helyzetét Romániában. A hivatalos sajtó nem közölt jelentéseket politikai perekről, és a cenzúra szigorúan korlátozta a tájékoztatást az egyedi bebörtönzöttekről. Az Amnesty International ennek következtében csak töredékes tájékoztatást tudott szerezni azoknak az ügyeiről, akiket meggyőződésükért tartottak fogságban. A román hatóságok január 27-ikén amnesztiarendeletet adtak ki. Ez volt a 17. ilyen törvény Ceausescu 23 éves uralma alatt. A kegyelmi rendelet három fontos intézkedést hozott: a tíz évnél kevesebb szabadságvesztésre ítélt rabokat amnesztiában részesíti, a tíz évnél hosszabb börtönbüntetéseket a felére csökkenti, a halálbüntetést 20 esztendei fegyházra változtatja át. Nem volt azonban világos, hogy a kegyelem azokra is vonatkozik-e, akiket fogház helyett javító-nevelő munkára ítéltek. Az ilyen személyeknek ugyanis csökkentett fizetésért kell dolgozniuk és mozgásszabadságukat is korlátozzák. Az Amnesty International az ilyen megszorításokat a bebörtönzéssel egyenértékű személyi kötöttségeknek tekinti. (folyt.)
1989. október 25., szerda
|
Vissza »
|
|
- Amnesty International Romániáról - 1. folyt.
|
Ion Draghici és Herick Wolf is a lelkiismereti okokból fogvatartott személyek között volt, akiket a januári kegyelmi rendelet alapján bocsátottak szabadon. Draghici 5 évet töltött le 10 éves büntetéséből, amit a szocialista állám ellen folytatott propaganda-tevékenységéért kapott. Wolf 9 hónapot ült le 10 havi fogságából, amire határátlépési kísérlet címén ítélték. A lelkiismereti okokból bebörtönzöttek legtöbbje, akiről az Amnesty International tájékoztatást szerzett, azért volt fogságban, mert hivatalos engedély nélkül kísérelte meg az ország elhagyását. Egyes románok jóváhagyással távozhatnak, de a kivándorlás jogát szigorú korlátozásoknak vetik alá. A kivándorlási kérelemért folyamodók zaklatással, állásvesztéssel, visszaminősítéssel, sőt egyes esetekben bebörtönzéssel néznek szembe. Azok, akik megkísérlik a tiltott határátlépést, vagy ilyen szándékot mutatnak, vád alá helyzehetők a Btk. 245. bekezdése alapján és 6 hónaptól 3 évig terjedő fogházbüntetésre ítélhetők. A resicai illetőségű Marin Istoc és unokafivére Mihale Bognas azok között volt, akik 1988-ban tiltott határátlépést kíséreltek meg. Ők is, családjaik is kivándorlási engedélyért folyamodtak a hatóságokhoz, hogy csatlakozhassanak Kanadában élő rokonaikhoz. Kérelmüket ismételten elutasították. Jelentések szerint állítólag közölték velük, hogy letartáztatják őket, ha folytatják kivándorlásuk kérelmezését. A két férfi és családja engedély nélkül megkísérelte a jugoszláv határ átlépését és április 18-ikán őrizetbe került. Az asszonyokat és gyerekeket szabadon engedték, de a két férfi májusban fejenként 10 hónapos börtönbüntetést kapott, sőt fogságuk tartama alatt havonta bírságot kellett fizetniök. (folyt.)
1989. október 25., szerda
|
Vissza »
|
|
- Amnesty International Romániáról - 2.folyt.
|
Dimitrie Juga az egész 1988-as évet fogházban töltötte. A Btk. 166. bekezdése alapján ítélték el, amely megtiltja és 5-15 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja a szocialista állam ellen folytatott propagandát. Juga bukaresti villanyszerelőt 1983-ban 12 évi szabadságvesztéssel sújtották, mert csoportot szervezett diákokból és ifjú munkásokból, akik elégedetlenek voltak Ceausescu elnök politikájával és vezetésével. Jelentések szerint közzé akarták tenni panaszaikat, de letartóztatták őket, mielőtt erre sor került volna. Az Amnesty International továbbra is tájékoztatást kíván szerezni arról a 67 személyről, akit javító-nevelő munkára ítéltek az 1987. novemberében lezajlott nagyarányú brassói tünetés után. A német nemzetiségű Werner Szomeraert (?) 3 évi javító-nevelő munkára ítélték. Vele együtt 66 ismeretlen személyt vettek őrizetbe és ítéltek el ismeretlen vádak alapján 6 hónaptól, 3 évig terjedő javító-nevelő munkára, (...) az ország különböző részeibe. Augusztusban kolozsvári otthonában házi őrizet alá helyzeték Doina Cornea egyetemi tanárt, miután nyílt levelet intézett a román hatóságokhoz, amelyben felhívást tett az ENSZ egyetemes emberi jogi nyilatkozatának tiszteletben tartására Romániában, valamint bírálta a román falvak ezreinek lerombolását és lakóinak mezőgazdasági ipari központokba történő áttelepítését. Cornea asszony már 1987 végén rövid időre őrizetbe került, miután nyilatkozatokat adott külföldi újságíróknak a brassói tüntetésről. Jelentések szerint novemberben, amikor is még mindig házi őrizetben volt, a Securitate tagjai elvitték lakásáról és megverték - majd visszahozták és további házi őrizet alá helyezték. Az esetet követően két külföldi újságíró megkísérelte hogy meglátogassa, a rendőrség azonban megakadályozta ebben, sőt később kiutasította Romániából mindkét tudósítót. (folyt.)
1989. október 25., szerda
|
Vissza »
|
|
- Amnesty International - 3. folyt.
|
Az Amnesty International örömmel fogadta a januári kegyelmi rendelkezést, amelynek alapján a meggyőződésükért fogva tartott személyek visszanyerték szabadságukat és a halálos ítéleteket fogházbüntetéssé változtatták. A szervezet egész éven át a lelkiismereti okokból fogva tartottak szabadon bocsátásáért munkálkodott. +++
1989. október 25., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rajki László. Itt özv. Radványiné, Tasnády Fekete Mária. Többször hívtam, sajnos siker nélkül, feleségével beszéltem, de nem hívott vissza. Következő ajánlatom lett volna, amennyiben érdekelné. Eddig még nem hallottam az adásában a magyar bányászok életéről. Tekintve, hogy 9 éves koromban menekültem Erdélyből, ahol az apám bányaorvos volt, később Felső-Magyarországba, Ormospusztán ugyancsak bányaorvos voltj, nagyon sokat tudok a bányászok életéről. Amennyiben érdekli, a telefonszámom 47-05-189. Kérem felhívását, amennyiben érdekli, sokszor üdvözli Tasnády Mária."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|