Rendszerváltás és az MTI

	Bős-Nagymaros - újabb tárgyalások
--------------------------------- London, 1989. október 25. (BBC, Panoráma) - A magyar Országgyűlés október 30-ikán és 31-ikén fogja tárgyalni, mint ismeretes, Bős-Nagymaros ügyét is. Holnap találkozóra ül össze a magyar kormány és a pártelnök, valamint a csehszlovák kormányfő és pártvezető. A magyar képviselők természetesen már jó előre kaptak egy vaskos dossziét, erre vonatkozó anyagot tanulmányozásra. A studióban Szakonyi Péter budapesti újságíró, tőle kérdem meg, véleménye szerint: mi a legfontsabb ebben az anyagban, aminek alapján a képviselőknek majd el kell döntenie, hogy mit tegyenek? - A legfontosabb talán az a tanulmány, amelyet az Országos Tervhivatal készített arról, hogy milyen anyagi terhet jelentene az országnak az, ha tovább építik, illetve az ha leállítják a bős-nagymarosi beruházást. A tanulmány, amelyet egyébként a Tudományos Akadémiától kezdve minden szervezet, így a Duna Kör, a Vásárhelyi Társaság elfogadott, azt mutatta ki, hogy 1995-ig szinte forintra ugyanannyi terhelést jelentene az ország pénztárcájának az építkezés leállítása vagy tovább folytatása. Ennek fényében a képviselőknek azokat a problémákat, azokat a bizonytalansági tényezőket kell az előtérbe helyezniök, amelyek elsősorban a környezetvédelemmel és az ökológiával hozhaták kapcsolatba. A tanulmány külön érdekessége az, hogy világbanki és nemzetközi eljárások figyelembevételével készült - tehát nemzetközilag elfogadott felmérések és ajánlások alapján dolgoztak a tanulmány készítői. Így tehát a döntésük, illetve a javaslataik mindenképpen túlnőnek egy országos intézmény keretein. (folyt.) 1989. október 25., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Bős-Nagymaros - 1. folyt.
Az építkezés elhagyásával egyébként, főleg az elmúlt időben, a legdurvább becslések láttak napvilágot. Grósz Károly például 6 milliárd schillinges osztrák kártérítésről tett említést. Csehszlovák körökben pedig 20-120 milliárd koronás kártérítési összegeket említettek. Az elmúlt héten volt alkalmam beszélni a kormány egyik tagjával, aki a tárgyalóküldöttség egyik tagja is lesz, ő mondta el nekem, hogy a 100-120 milliárd koronás összeg rendkívül nagy és eltúlzott. Véleménye szerint ha kártérítésre kerül sor - itt a ha feltételes módú -, akkor egy 20-50 milliárd koronás összeg lenne az, ami még elfogadható lenne. A magyar és a csehszlovák közvélemény egyaránt úgy van tájékoztatva, hogy a csehszlovákok kenyértörésre is vinnék a dolgot: vagy a továbbépítést szorgalmaznák, vagy pedig nagyon súlyos kártérítést követelnének. Az előbb idézett kormánytisztviselő szerint úgy tűnik, hajlanak a megegyezésre, hiszen nagyon súlyos belső gondokkal néznek szembe: így az állami beruházások teljesen leálltak Csehszlovákiában, jelentős áremelések voltak, és a költségvetés deficitje is sokkal nagyobb annál, mint amit bevallanak. Mindezek a súlyos gondok őket is a megegyezésre sarkallnák, sem mint arra, hogy egy nyílt konfliktusba keveredjenek a magyar kormánnyal. - Ezen a holnapi négyoldalú tanácskozáson az osztrákok nem vesznek részt. Van-e valami értesülése arról, hogy hogy áll ebben a dologban a helyzet? (folyt.) 1989. október 25., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Bős-Nagymaros - 2. folyt.
- Az osztrák kérdés egy kicsit bonyolultabb és egy kicsit egyszerűbb is, ugyanis ott nem államközi szerződésekről van szó, hanem vállalatközi szerződésekről. Az osztrák építők például Nagymaros térségében 10 milliárd forint értékű munkát végzetek eddig el. A kártérítési összeg 2-3 milliárd schillingnél nem lehet több, és gyakorlatilag erre készség is van, hogy erről megállapodjanak az érintett felek, elsősorban vállalatok. +++ 1989. október 25., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »