Rendszerváltás és az MTI

	Amnesty International - Európa (1.rész)
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 1989. október 25. szerda (MTI-tud) - Magyarország szomszédai közül az Amnesty International Ausztria szemére veti egy ember bebörtönzését a katonai szolgálat megtagadása miatt, bár az ügy később megoldódott. A jelentés beszámol arról, hogy továbbra is vannak információk, amelyek szerint az őrizetbe vett személyekkel rosszul bánnak. Romániával kapcsolatban az Amnesty International jelentése rámutat, hogy ott igen nehéz információhoz jutni, a hivatalos sajtó egyetlen politikai perről sem számolt be, a hivatalos cenzúra csak nagyon kevés információt hagyott kiszűrődni a foglyokról. Az ismert vélemény-foglyok száma - tehát azoké, akik békésen gyakorolták jogaikat és ezért börtönbe kerültek - 18, de az Amnesty International szerint százakra tehető azoknak a száma, akik azért kerültek börtönbe, mert békésen gyakorolni próbálták véleménynyilvánítási jogukat vagy illegálisan megpróbálták elhagyni az országot. Egy tavaly januárban meghirdetett amnesztia nyomán legalább 16 vélemény-foglyot szabadon bocsátottak. A romániai vélemény-foglyok közül sokan kerülnek ki az illegális határátlépők közül. A jelentés megemlíti a resitai Marin Istoc és Mihai Bogonas esetét, akik kanadai rokonaikhoz próbáltak kivándorolni. Kérelmüket ismételten elutasították, majd egyes információk szerint jelezték nekik, hogy ha tovább próbálkoznak, letartóztatják őket. Ekkor családjukkal együtt április 18-ikán megpróbáltak átszökni a jugoszláv határon, mire a két férfit májusban 10-10 hónapi börtönre és pénzbüntetésre ítélték. Dumitru Iuqa bukaresti villanyszerelő 1983 óta börtönben van. Tizenkét évet kapott, miután 1983-ban szervezetet próbált létrehozni munkásokból és diákokból Ceausescu elnök politikájának bírálatára. Az Amnesty International hiába próbált felvilágosítást szerezni annak a 67 személynek a sorsáról, akiket az 1987. évi brassói tüntetéssel összefüggésben ítéltek el. Megemlíti a jelentés Doina Cornea kolozsvári tanárnő esetét is, akit először 1987 végén tartóztattak le nyugati tudósítóknak adott interjúi miatt, majd tavaly augusztustól saját lakásán házi őrizetbe helyezték, miután a román hatóságoknak írt leveleiben az ENSZ emberi jogi nyilatkozatának teljes alkalmazását követelte Románáira vonatkozólag, tavaly novemberben pedig a Securitate ügynökei megverték. (folyt.) 1989. október 25., szerda 09:36
Vissza »

	Amnesty International - Európa (2. rész)
Csehszlovákiában tavaly a 17 ismert politikai fogoly mellett számos személyt tartottak fogva nem erőszakos politikai vagy vallási tevékenység, vagy illegális határátlépési kísérlet miatt, bár októberben egy amnesztia nyomán sokukat szabadon engedték. Sok személyt vettek őrizetbe rövid időre, vagy tettek ki a zaklatás más formáinak azért, mert - erőszak alkalmazása nélkül - véleménynyilvánítási jogukat próbálták gyakorolni. Hírek voltak arról, hogy több személyt bántalmaztak. Megemlíti a jelentés, hogy tavaly júliusban Csehszlovákia csatlakozott a kínzás és a kegyetlen bánásmód ellen kötött ENSZ-konvencióhoz. A jelentés felsorolja az ismert politikai foglyokat, akik részben katonai szolgálat megtagadása, részben egyéb fellépés miatt kerültek börtönbe. A Szovjetunióról szóló jelentés megállapítja, hogy az év végén az Amnesty által nyilvántarott 300 politikai fogoly több mint felét szabadon bocsátották. Közzétették az új büntető törvénykönyv elveit, csökkentve a halálbüntetés alkalmazásának körét, és elfogadták a nemzetközi jog felsőbbrendűségét a hazai törvényekkel szemben. Az emberi jogokat inkább tiszteletben tartották, de az alapvető reformok mellett új jogsértésekre is sor került. Politikai okokból újabb személyeket tartóztattak le tavaly és az év végén 140-re becsülték a bebörtönzött, illetve belső száműzetésre ítélt vagy akaratuk ellenére pszichiátriai intézetekbe utalt politikai foglyok számát. 15 személyt - legalább - halálra ítéltek és hetet kivégeztek. Számos más európai országot is megemlít az Amnesty jelentése. Törökországban több ezer a politikai foglyok száma, rendszeres a - sok esetben halálra vezető - kínvallatás, a katonai és polgári bíróságok legakább 18 személyt halálra ítéltek tavaly. Albániában számos politikai fogoly van, de nem lehet megállapítani, hogy pontosan mennyi. Fogva tartásuk körülményei kemények. (folyt.) 1989. október 25., szerda 09:38
Vissza »

	Amnesty International - Európa (3. rész)
Bulgáriában a török kisebbség számos tagja volt börtönben vagy kényszerült kivándorlásra. Spanyolországban az antiterrorista törvények alapján letartóztatottak panaszkodtak a rossz bánásmódra és a kínzásokra, Finnországban kilenc katonai szolgálatmegtagadó töltötte börtönbüntetését, Franciaországban ugyancsak ebből a kategóriából került ki számos vélemény-fogoly, és a polgároi szolgálat időtartama a rendes katonai szolgálat kétszerese. Görögországban 300 katonai szolgálatmegtagadó került börtönbe, Olaszországban a bírósógi procedúra rendkívüli hosszadalmassága miatt igen magas az ítélet nélkül börtönben lévők száma, s több százan voltak börtönben a katonai szolgálat visszautasítása címén. Lengyelországban tavaly még a politikai ellenzék számos tagja került rövidebb-hosszabb időre börtönbe vagy volt zaklatások tárgya. Az NDK-ban tavaly mintegy százra becsülték a vélemény-foglyok számát és sokasodott a rövid ideig tartó őrizetbe vételek. Az NSZK-ban tüntetőket helyeztek előzetes letartóztatásba, és voltak hírek rossz bánásmódról is a börtönökben. Angliával kacsolatban a jelentés megemlíti három fegyvertelen IRA-tag hidegvérű lelövését Gibraltárban, s az írországi terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazott törvénytelen eszközöket, az állítólag megalapozatlan bírósági ítéleteket. Svédországgal kapcsolatban kurd menekültek kényszerlakhelyre való telepítését említi meg az Amnesty, Svájcban a katonai szolgálat visszautasítása miatt 548 személy kapott börtönbüntetést, bár sok esetben a büntetés végrehajtását felfüggesztették. Jugoszláviában kétszázra becsüli az 1988-ban börtönben lévő vélemény-foglyok számát az Amnesty International. +++ 1989. október 25., szerda 10:14
Vissza »