Rendszerváltás és az MTI

	felcím: A T. Ház döntött. 1. főcím: Elnöki Tanács helyett köztársasági elnök Írta: Schmidt Péter egyetemi tanár
A magyar országgyűlés ez év októberében tartott ülésszakán új alkotmányos berendezkedést fogadott el. Ennek sorában Magyarországot köztársasággá kiáltotta ki és új intézményként létrehozta a köztársasági elnököt. Az államfő körüli viták, annak választása és hatásköre ezzel aligha zárultak le. A tisztánlátás érdekében ennek néhány alkotmányjogi vonatkozását kívánjuk most érinteni. Egyesek a 40 éve nem igazán szerencsés elnevezést vitatva, de a kollektív, többszemélyes testület mellett érvelnek, mások a hagyományok alapján az egyszemélyes államfő, a köztársasági elnök mellett teszik le a voksot. De végülis kinek van igaza, annak, aki testületiségben nagyobb demokráciát lát, vagy annak, aki egyetlen nagytekintélyű, közéleti súllyal rendelkező, vagy egyenesen pártok felett álló és a lakosság teljessége által választott személyben látja a kibontakozás garanciáját. A kérdés ugyan ebben a formájában élesen van feltéve, tudományos meggyőződésem szerint azonban mégis rosszul. alc. Politikai spanyolfal Kezdjük talán az európai fejlődés elemzésével. Az abszolút királyi hatalommal szemben az európai polgári átalakulás a XVIII. században a hatalmi ágak megosztása alapján meghirdette a király hatalmának korlátozását. A királytól elvette vagy el kívánta venni a törvényalkotást és azt a képviseleti szervre bízta. De elvette az igazságszolgáltatást is, kimondva, hogy ezt az állami feladatot a végrehajtó hatalomtól el kell választani és független, csak a törvénynek alárendelt bíróságokra kell bízni. Az államfő a végrehajtó hatalom letéteményeseként fogalmazódott meg. Egész más funkciót töltött be a Szovjetunió prezídiuma (elnöksége) mintájára létrehozott Elnöki Tanács. Ez elvileg az országgyűlés szükebbkörű testülete volt (21 képviselőből állt), amelynek fő funkcióját abban jelölték meg, hogy az országgyűlés együtt nem léte alatt néhány, az alkotmányban kizárt hatáskörtől eltekintve az országgyűlés kompetenciáját gyakorolja. Az országgyűlést viszont az 1949. évi alkotmány korlátlan hatáskörrel ruházta fel. (folyt.) 1989. október 25., szerda 13:18
Vissza »

	A T. Ház 2.
Ez a korlátlan hatáskör, benne a kormány megválasztása és annak teljes országgyűlés előtti felelőssége, a hatalom egységének elvét reprezentálta, amely tagadta az előbb jelzett hatalommegosztás koncepcióját. A valóságban persze az ORSZÁGGYŰLÉS KORLÁTLAN HATÁSKÖRÉNEK ELVE POLITIKAI SPANYOLFAL VOLT, hiszen az egypártrendszer, az egyetlen politikai centrum léte, a párt vezető szerepének értelmezése az országgyűlést is, de a kormányt és más állami szerveket is ennek a pártnak, gyakorlatilag annak apparátusának rendelte alá. Ilyen körülmények között az országgyűlést helyettesítő jogosítványokkal ellátott Elnöki Tanács a kormány (gyakorlatilag a párt központi szervei) kezében arra volt jó, hogy ezzel megkerülje az országyűlés nagyon korlátozott, de az Elnöki Tanácshoz viszonyítottan mégis szélesebb nyilvánosságot. AZ ELNÖKI TANÁCS MEGSZÜNTETÉSE TEHÁT NEM A TESTÜLETI ÁLLAMFŐ FELVÁLTÁSA EGYSZEMÉLYES ÁLLAMFŐVEL. Másról van szó, arról, hogy az állami berendezkedésnek egy más alapállása valósul meg. AZ ÁLLAMFŐ ITT NEM AZ ORSZÁGGYŰLÉS HELYETTESE, hanem egy másik hatalmi ág, a végrehajtó hatalom létrehozását jelenti. alc. Több párt, több politikai központ A kérdés csak az, hogy ilyen szerkezeti váltásra miért van szükség? Leegyszerűsítve a választ, azért mert megszűnik az egypártrendszerű politikai struktúra, mert több politikai centrum jön létre, mert AZ EGYPÁRTRENDSZERT TÖBBPÁRTRENDSZER VÁLTJA FEL. Anélkül, hogy most a pártrendszerben bekövetkezett változás okait elemeznénk, csak a tényt szögezzük le. De ez A TÖBBPÁRTRENDSZERŰ STRUKTÚRA ÚJ HELYZETBE HOZZA A KÖZHATALMAT MEGVALÓSÍTÓ ÁLLAMOT. Eddig az egyetlen politikai párt az állam szinte minden szervét akaratának végrehajtójává tette, hiszen politikai akarat - legalábbis legálisan - csak egyetlen centrumban születhetett. Most több politikai párt, politikai központ szerveződik, amelynek mindegyike társadalmi támogatottságának mértékében vindikálja magának azt a jogot, hogy az egyetlen közhatalomra hatást gyakoroljon. Az állam politikailag sehol nem neutrális, a különbség nem ebben van, hanem abban, hogy a politikai pluralitás vagy az egypártrendszer alapján szerveződik a politizáló társadalom. Ez a váltás az állam, annak működése, politikai befolyásolása szempontjából új "játékszabályokat" feltételez. A "régi" játékszabály az egyetlen párt vezető szerepén nyugodott, az új olyan játékszabályokat követel, amely a politikai folyamatok többközpontúságán nyugszik. (folyt.) 1989. október 25., szerda 13:20
Vissza »

	A T. Ház 3.
A HATALOMMEGOSZTÁS JOGI, SZERVEZETI KONSTRUKCIÓJÁT NEM AZÉRT KELL MEGVALÓSÍTANI, MERT AZ DEMOKRATIKUSABB, MINT A HATALOM EGYSÉGE, HANEM AZÉRT, MERT A POLITIKAI PLURALIZMUS IRÁNYÁBA VÁLTOZOTT A TÁRSADALOM. Az új szabályoknak a középpontjában a hatalommegosztás szervezeti elve áll, amely a törvények végrehajtása alapján ad hatalmat az államfőnek és az államigazgatási szerveknek. alc. Elnöki hatalom, elnöki függetlenség A parlament és az államfő ebben a rendszerben egymás mellé és nem egymás fölé van rendelve. Az államfő csak a parlament által hozott törvényekkel kaphat hatalmat, viszont jogokat kap a politikai pártképviseleten nyugvó parlamenttel szemben. Ilyen jogok különösen, hogy az országgyűlés által elfogadott törvényt újabb megfontolás érdekében visszaküldheti a parlamentnek (vétójog), meghatározott feltételek mellett elnapolhatja és feloszlathatja az országgűlést. NAPJAINK VITATOTT KÉRDÉSE, HOGY A PARLAMENTTŐL KAPJA-E AZ ELNÖK A MEGBÍZÁST, VAGY AZ ÁLLAMPOLGÁROK KÖZVETLENÜL VÁLASSZÁK? Mindkét megoldás mellett lehet érveket és ellenérveket felhozni. A KÖZVETLEN VÁLASZTÁS KÉTSÉGTELENÜL DEMOKRATIKUSABB, DE AZ ELNÖK TÚLZOTTAN FÜGGETLENEDHET A PARLAMENTTŐL, hiszen ő egyedül ugyanúgy az állampolgárok szavazata alapján jut tisztségéhez, mint a parlament egésze. Történelmi tapasztalat, hogy az elnöki rendszer általában közvetlen választást alakít ki, míg A PARLAMENTÁLIS KORMÁNYZÁS ESETÉN AZ ELNÖK ÁLTALÁBAN A KÉPVISELETI SZERVTŐL KAPJA MEGBÍZÁSÁT. Ha nem így lenne, akkor a parlamentnek és nemcsak az elnöknek felelős kormány esetén feloldhatatlan ellentmondás keletkezhet a többpártrendszerű parlament és az egyetlen párt politikáját támogató elnök között. Az új alkotmányos berendezkedés ezért egyértelművé teszi, hogy a parlamentáris rendszernek megfelelően az elnököt az országgyűlés választja. A POLITIKAI EGYEZTETŐ TÁRGYALÁSOKON MEGEGYEZÉS SZÜLETETT, HOGY A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI INTÉZMÉNYT AZONNAL BE KELL VEZETNI. Politikailag viszont a mai országgyűlés társadalmi elismertségének alacsony foka miatt nem lenne helyes, ha a mostani országgyűlés elnököt választana. Így született a kompromisszum, amely szerint egy alkalommal az állampolgárok útján közvetlenül kapja az elnök megbízatását. Ezt a megoldást politikailag csak a Szabad Demokraták Szövetsége vétózta meg azzal, hogy a közvetlen választás felett népszavazást kezdeményezett. (folyt.) 1989. október 25., szerda 13:23
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A T. Ház 4.
A megoldás még várat magára, de valószínűnek látszik, hogy vagy a hitelesített aláírások alapján a népszavazáést el kell rendelni, vagy az országgyűlést fel kell oszlatni és ki kell írni az általános választásokat. Az utóbbi esetben természetesen nincs szükség közvetlen választásra sem. (MTI-Press) 1989. október 25., szerda 13:24
Vissza »