Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - parlamenti jelentés a mai ülésszakról
---------------------------------------------------- München, 1989. október 20. (SZER, A mai nap) - A budapesti Országgyűlés ma délelőtti ülésének eseményéről Szőcs Géza számol be: - Kedves hallgatóink A Kossuth téren továbbra is Tamás Gáspár Miklós választási plakátjai néznek farkasszemet a járókelőkkel, Grósz Károlyt pedig már napok óta nem látták a Parlamentben. A parlament mai ülésszaka egyébként 55 perces szünettel kezdődött - s ha rosszmájúak lennénk, hozzáfűzhetnők: a fárasztó éjszaka és a kimerítő reggel után rá is fért ez a szünet a honatyákra. A dolog háttere és tétje azonban komolyabb annál, hogysem humorizálni lehetne rajta. A parlament szeptemberben kezdődött ülésszakától egészen mostanig a képviselőválasztási törvénytervezettel kapcsolatos véleménykülönbségek fenyegették először igazán felborulással azt a konszenzust, amely a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon körvonalazódott, de amely a parlament egyetértése nélkül aligha lenne realizálható. Márpedig az a parlament, amelynek óriási többséggel hozott döntése nyomán például kisöprik a munkahelyekről a pártszervezeteket, ugyanez a parlament úgy tünt, hogy megmakacsolta magát és nem hajlandó elfogadni a választási törvényt. Elsősorban amiatt, mert indokolatlanul magasnak tartják az országos listán megválasztandó honatyák számát. A szünet után Pozsgay Imre kért szót, és figyelmeztette a képviselőket arra, hogy az Országgyűlés mostani döntéséből más politikai erők is részt kértek. Kiemelte az ezen politikai erőkkel való összefogás, végsőfokon a békés átmenet fontosságát, és rámutatott, hogy a politikai megállapodás összeomlása fenyeget. (folyt.) 1989. október 20., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Országgyűlés - 1. folyt.
Ezt követően Horváth István belügyminiszter igyekezett jobb belátásra bírni a honatyákat. Többek között azzal is érvelt, hogy az Ellenzéki Kerekasztal véleménye ugyan jogi értelemben természetesen nem kötelező, de itt most nem jogi, hanem politikai kérdésről van szó. Utalt arra is, hogy a Nemzeti Kerekasztalnál kötött megállapodás nem felbonthatatlan csomag, viszont dominó-természetű - bármelyik részelem megváltoztatása láncreakciót indíthat el. Jól jellemzi a politikai helyzet paradoxonjait, hogy dr. Horváth István belügyminiszter félórás beszédét az ellenzéki érzelmű képviselők és érdekeltek alighanem épp oly egyetértőleg hallgatták, mint a Pozsgay Imréét is, hiszen mindkét politikus az ellenzék szempontjait védte a honatyák egy részével szemben. A Horváth István által különösképpen az Országgyűlés figyelmébe ajánlott kompromisszumos javaslat, amely az Ellenzéki Kerekasztal számára is elfogadható, végülis feloldotta a kritikus helyzetet. A módosítás értelmében az országos lista rovására tizenkettővel növelik az egyéni választókerületek számát és újabb tizenkét egyéni kerület létrehozásával összesen 170-re emelkedne az egyéni listán megválasztandó képviselők száma. 152 képviselő kerülne a parlamentbe országos listán, 58-an pedig az úgynevezett kompenzációs listán. E módosítással az Országgyűlés 79 százalékos többséggel egyetértett. A továbbiakban az Országgyűlés a jogügyi bizottság ajánlásait figyelembe véve szavazott a módosításokról, pontban 12 órakor pedig 86 százalékos többséggel - 20 ellenszavazattal - megszavazta a képviselőválasztási törvényt. +++ 1989. október 20., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »