|
|
|
|
Átképző tanfolyamok a munkanélküliség megelőzésére - csekély érdeklődéssel (1. rész)
|
1989. julius 5., szerda - Miközben az ország egyes térségeiben a foglalkoztatási gondok egyre élesebben jelentkeznek, a munkanélküliség veszélye egyelőre még távolinak tűnik az emberek többsége számára, a vállalatok kevés felelősséget éreznek a megelőzéséért - igy összegezhetők a Szakmai Továbbképző és Átképző Vállalat munkatársainak tapasztalatai. A vállalat kezdeményezései, hogy a jelentősebb létszámcsökkentésre készülő vállalatok még dolgozóik munkaviszonyának megszűntetése előtt adjanak lehetőséget az érintettek átképzésére, sorra-rendre maradnak válasz nélkül, vagy találnak elutasításra. Pedig ez, sem a vállalatoknak, sem dolgozóiknak nem kerülne pénzébe, mert a tanfolyamok költségeit a munkaügyi kormányzat fedezné a foglalkoztatási alapból. Az új szakma oktatására pedig a napi munkaidő után, vagy igen csekély munkaidő kieséssel kerülhetne sor. Ugyanakkor az így felkészített dolgozóknak jóval nagyobb lenne az esélyük az újraelhelyezkedésre.
A munkáltatóknak ez a passzív magatartása annál is inkább elfogadhatatlan, mert közöttük olyan problematikus nagyvállalatok nem igényelték dolgozóik számára ezt a segítséget, mint a Tatabányai Szénbányák, a Videoton vagy a Diósgyőri Gépggyár. Általános tapasztalat, hogy a felszámolás, a szanálás, az átszervezés előtt álló vállalatok ameddig csak lehet halogatják annak közlését, hogy milyen munkaköröket kívánnak megszüntetni, kire vár elbocsátás. Hagyják, hogy az emberek egyenként szivárogjanak el ha mégis kitudódik, hogy mire készül munkáltatójuk, s aki marad, végül csak a munkaközvetítők segítségére számíthat. Úgy tűnik: a szakszervezetek erélyes fellépésére lenne szükség ahhoz, hogy a vállalatok még a felmondások előtt, szervezett keretek között biztosítsák dolgozóik átképzését. Ugyancsak csekély érdeklődés kíséri azokat a tanfolyamokat, amelyeket az átképző vállalat egyéni részvétellel szervez. Olyan keresett szakmákban, munkakörökben hirdettek átképző tanfolyamokat, mint például a hegesztő vagy a társadalombiztosítási ügyintéző, de ezekre mindössze 6-8 jelentkező akadt. Így azután ezeket a tanfolyamokat nem is indították el. Azt a néhány jelentkezőt, aki vállalta, hogy munka mellett egyénileg szerez új szakismereteket, átirányították más vállalatok dolgozóinak szervezett tanfolyamokra. (folyt.köv.)
1989. július 4., kedd 21:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rajki László. Itt özv. Radványiné, Tasnády Fekete Mária. Többször hívtam, sajnos siker nélkül, feleségével beszéltem, de nem hívott vissza. Következő ajánlatom lett volna, amennyiben érdekelné. Eddig még nem hallottam az adásában a magyar bányászok életéről. Tekintve, hogy 9 éves koromban menekültem Erdélyből, ahol az apám bányaorvos volt, később Felső-Magyarországba, Ormospusztán ugyancsak bányaorvos voltj, nagyon sokat tudok a bányászok életéről. Amennyiben érdekli, a telefonszámom 47-05-189. Kérem felhívását, amennyiben érdekli, sokszor üdvözli Tasnády Mária."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|