|
|
|
|
Az újjáéledő munkástanácsokról
|
1989. augusztus 17. csütörtök - Az újjáéledő munkástanácsok nagyon kedvező fejleményt jelenthetnek a reformok végrehajtásában, mert a korábbi reformok sikertelenségében mindenképp szerepet játszott az a tény, hogy a változásokat egy szűk hatalmi csoport diktálta, s nem tartott igényt a dolgozók aktív részvételére - nyilatkozta az MTI munkatársának Kende János, az MSZMP Párttörténeti Intézetének tudományos munkatársa. Mint ismeretes, ezen a héten előbb a Herendi Porcelángyárban, majd a Péti Nitrogénművekben alakult meg a munkástanács. Céljuk, hogy egyebek közt beleszóljanak a vállalati stratégia kialakitásába, az üzemi vagyon felhasználásába, a termelés irányításába.
Magyarországon először 1918 januárjában történt kísérlet munkástanács megalakítására, ám a szervezőket letartóztatták. Az őszirózsás forradalom idején újjáalakult munkástanácsok megvalósították a munkásellenőrzést, leváltották a régi vezetőket. A tanácsköztársaság idején rájuk épült a gazdaságirányítás. 1944-1945-ben a hasonló jellegű üzemi bizottságok a gazdaság ellenőrzését végezték a tőkés tulajdonú üzemekben. Később már csak az üzemi szociálpolitikát bízták rájuk, de ez a funkció az ötvenes évek elejére elhalt. 1956. október végén ismét megalakultak a munkástanácsok. Az 1957 elejére kidolgozott reformkoncepció az üzemek ellenőrzését a munkástanácsokra bízta volna, de a kísérletre már nem nyílt lehetőség, mert megindult a visszarendeződés. Az l968-as reform pedig már nem is számolt a munkásönigazgatással. Kende János emlékeztetett arra: a korábbi időkben szó sem volt arról, hogy aki szakszervezeti tag, az nem vehet részt a munkástanácsban, mint ahogy azt most Herenden az alapszabályban lefektették. Ez kirekesztés, mert nem másik szakszervezetre van szükség, hanem önkormányzati testületre. Ezért jó lenne, ha a szakszervezet nem konkurenciát látna a munkástanácsokban, mint Péten, ahol kikapcsolták a mikrofont, amikor a munkástanács szervezője a dolgozókhoz kívánt szólni. A két szervezetnek ugyanis eltérő a feladata: a munkástanácsoknak a gazdálkodás ellenőrzésére, a szakszervezeteknek pedig a dolgozók érdekvédelmére kell helyeznie a hangsúlyt. Végezetül arról szólt: szerinte nem lenne kívánatos a munkástanácsok országos szervezetté válása, mert az már politikai szervezet lenne, s nem tölthetné be azt a funkcióját, hogy a bérmunkást tulajdonossá tegye. (MTI)
1989. augusztus 17., csütörtök 14:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rajki László. Itt özv. Radványiné, Tasnády Fekete Mária. Többször hívtam, sajnos siker nélkül, feleségével beszéltem, de nem hívott vissza. Következő ajánlatom lett volna, amennyiben érdekelné. Eddig még nem hallottam az adásában a magyar bányászok életéről. Tekintve, hogy 9 éves koromban menekültem Erdélyből, ahol az apám bányaorvos volt, később Felső-Magyarországba, Ormospusztán ugyancsak bányaorvos voltj, nagyon sokat tudok a bányászok életéről. Amennyiben érdekli, a telefonszámom 47-05-189. Kérem felhívását, amennyiben érdekli, sokszor üdvözli Tasnády Mária."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|