|
|
 |
|
 |
Népszavazás - elnökválasztás (1. rész)
|
1989. október 31., kedd - Az Országgyűlés határozata értelmében november 26-án népszavazás lesz. Az állampolgárok a szavazókörökben olyan szavazócédulát kapnak kézbe, amelyen négy kérdés szerepel. Az a négy kérdés, amelyek megválaszolására a Szabad Demokraták Szövetsége népszavazást követelő aláírásgyűjtő kampányt szervezett. A kérdések alatt zárójelben olyan magyarázatok olvashatók, amelyek - felhívva a figyelmet a lehetséges válaszok jogkövetkezményeire - segítik a döntést.
A szavazólap tartalmazza:
,,1. Csak az Országgyűlési választások után kerüljön-e sor a
köztársasági elnök megválasztására?
(Igen szavazatával Ön azt támogatja, hogy a köztársasági elnököt
ne a nép, hanem az új Országgyűlés válassza meg. Nem szavazatával
azt támogatja, hogy a köztársaság első elnökét közvetlenül a
lakosság válassza meg.)
2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
(E kérdésben az Országgyűlés a pártokról szóló törvény
elfogadásával úgy döntött, hogy a munkahelyeken ne működjenek
pártok. Igen szavazatával az Országgyűlés döntését megerősíti, nem
szavazatával a pártok munkahelyi működését támogatja.)
3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő
vagyonról?
(Az Országgyűlés októberi ülésszakán a társadalmi szervezetek és
az MSZMP vagyonáról szóló tájékoztatót elfogadta. Igen szavazatával
megerősíti az elszámoltatást, nem szavazatával elutasítja az
elszámoltatást.)
4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget?
(Az Országgyűlés a Munkásőrséget októberben jogutód nélkül
feloszlatta, a törvény végrehajtása megkezdődött. Igen szavazatával
megerősíti az Országgyűlés döntését, nem szavazatával a Munkásőrség
visszaállítása mellett foglal állást.),,
A népszavazás akkor minősül eredményesnek, ha a választópolgárok
fele plusz egy fő szavazott. Ekkor kétféle megoldás lehetséges a
köztársasági elnök választásával összefüggésben. Az egyik: ha a
többség igennel voksol, akkor az Országgyűlés által kitűzött
időpontban, 1990. január 7-én megtartják a
köztársaságielnök-választást. Ha a többség elutasítja ezt, akkor az
elnököt a képviselőválasztások után megalakuló új Parlament
választja meg. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 20:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Mélységesen megrázott az a kép, amit október 2 3-ánaZDF 19 órás Heute adásában láttam a budapesti köztársaság hírűiadásával kapcsolatban, ugyanis a felvonultatott fiatal katonák vörös csillagos orosz formájú sapkákban voltak és a derékszijrLk csattján is csillagot láttam. Micsoda megsértése ez ennek a szomorú emlékezésnek. A Köztársaság kikiáltása sem volt jól választva ezzel a nappal, történelmünk egyik legfájdalmasabb], mert fájdalmakban gazdagok vagyunk, napja kezdődött 1956. október 23-án, és még sokan, nagyon sokan élünk, akik gyászólunk. Márpedig egy rendszerváltozás, amelyik azt hiszi, hogy ő más, mint az elődje örömet kellene, hogy okozzon. Ugyan ki az aki ma örülni tud, és akkor ezek a szörnyű vöröscsillagos sapkák megjelennek. Senki nem gondolt az új pártban arra, vagy még mindig félnek gondolni rá, és gondoskodni a vörös terror csillagjainak a végleges eltaposásáról? üdvözlettel: Ludwigné."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|