|
|
 |
|
 |
Sajtótájékoztató az Állami Számvevőszékről
|
1989. október 30., hétfő - Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat elfogadása után tartott sajtótájékoztatón Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke, valamint Balla Éva képviselő válaszolt az újságírók kérdéseire.
Puskás Sándor úgy vélekedett, hogy az új törvény korszerű,
megfelel az európai követelményeknek, biztosítja az Országgyűlés
ellenőrzési tevékenyéségét, s ugyanakkor nem avatkozik be túlzottan
a kormányzati munkába. Tény, hogy az államháztartási törvény,
valamint a vagyonkezelési koncepció hiánya egyelőre nehezíti a
számvevőszék munkáját. Az új szervezet csak fokozatosan tud
megfelelni feladatának, annak függvényében, ahogy kialakul a
Parlament és a végrehajtó hatalom között a jogállamiságnak megfelelő
kapcsolat. Balla Éva az elmondottakkal nem értett egyet, véleménye
szerint most sem alakult ki a valós ellenőrzés lehetősége. Ezért egy
átmeneti megoldást kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek,
megalkotva a számvevőszék kezdeti szervezetét, ugyanakkor fenntartva
a régi ellenőrzési intézményeket is.
A sajtótájékoztatón több kérdés is elhangzott azzal
kapcsolatban: vajon az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos törvény
elfogadásával a Parlament megsértette-e a háromoldalú tárgyalásokon
született megállapodást. Balla Éva ugyanis azt állította, hogy a
három fél által elfogadott megegyezés alapján a Parlamentnek csupán
az Állami Számvevőszék egyik elnökhelyettesét kellett volna
megválasztania. A többi tisztségviselő kiválasztása már az új,
demokratikusan választott Országgyűlés feladata lenne.
Puskás Sándor szerint az Állami Számvevőszékről szóló törvény
nem része a sarkalatos törvényeknek, amelyekre a háromoldalú
tárgyalásokon született egyezmény vonatkozik. Tény, hogy az
elfogadott megállapodás megjegyzéseként szerepel egy olyan kitétel,
hogy a számvevőszék tisztségviselői közül a jelenlegi parlament csak
egyet válasszon meg. Puskás Sándor szerint ha ezt szó szerint
alkalmaznák, az Állami Számvevőszék működésképtelen lenne. Márpedig
ez nem lehet célja a háromoldalú tárgyalásokon részt vett egyetlen
szervezetnek sem. Így a megállapodás szellemével összhangban
döntöttek úgy, hogy a működőképesség megteremtése érdekében a
Parlament megválasztja a tisztségviselőket is. (MTI)
1989. október 30., hétfő 18:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Mélységesen megrázott az a kép, amit október 2 3-ánaZDF 19 órás Heute adásában láttam a budapesti köztársaság hírűiadásával kapcsolatban, ugyanis a felvonultatott fiatal katonák vörös csillagos orosz formájú sapkákban voltak és a derékszijrLk csattján is csillagot láttam. Micsoda megsértése ez ennek a szomorú emlékezésnek. A Köztársaság kikiáltása sem volt jól választva ezzel a nappal, történelmünk egyik legfájdalmasabb], mert fájdalmakban gazdagok vagyunk, napja kezdődött 1956. október 23-án, és még sokan, nagyon sokan élünk, akik gyászólunk. Márpedig egy rendszerváltozás, amelyik azt hiszi, hogy ő más, mint az elődje örömet kellene, hogy okozzon. Ugyan ki az aki ma örülni tud, és akkor ezek a szörnyű vöröscsillagos sapkák megjelennek. Senki nem gondolt az új pártban arra, vagy még mindig félnek gondolni rá, és gondoskodni a vörös terror csillagjainak a végleges eltaposásáról? üdvözlettel: Ludwigné."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|