|
|
 |
|
 |
A terv- és költségvetési bizottság az Állami Számvevőszékről (1. rész)
|
1989. október 27., péntek - A hétfői parlamenti ülésszak előtt még egyszer összeült pénteken az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága, hogy megvitassa azokat a módosító javaslatokat, amelyeket a kormány, illetve a jogi bizottság ülésén képviselők felvetettek az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. Az ülés délben kezdődött, mivel előzőleg a bizottság tagjai több más bizottság képviselőivel együtt a bős-nagymarosi beruházás kérdéseivel, a csütörtöki magyar-csehszlovák kormányfői találkozón történtekkel foglalkoztak.
A terv- és költségvetési bizottsági ülésen résztvevők először
több szövegmódosító javaslatot fogadtak el az Állami Számvevőszékről
szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. Ezeket a javaslatokat a jogi,
igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén vetették fel. Ezután
meglehetősen hosszan tartó vitára került sor. Az érintett
törvényjavaslathoz ugyanis a Minisztertanács is tett módosító
javaslatokat. Ezek azonban a jogi bizottság véleménye szerint az új
Alkotmány módosítását tennék szükségessé.
Kunos Péter pénzügyminisztériumi államtitkár ezzel nem értett
egyet. Az ülésen kifejtette, hogy a beterjesztett javaslatok az
Alkotmány szellemében születettek. Csupán arról van szó: az
Alkotmány átal megfogalmazottakat kiegészítették, pontosították.
A képviselők kissé gyanakodva fogadták az elmondottakat. Az
Alkotmány ugyanis megállapítja, hogy a számvevőszék elnöke a
költségvetés hitelfelvételeit ellenjegyzi. (Ez azt jelenti, hogy a
költségvetés csak abban az esetben vehet fel hitelt, amennyiben
ehhez a számvevőszék elnökének beleegyezését megszerezte.) Ezt a
Minisztertanács javaslata úgy kívánta módosítani, hogy a
számvevőszék elnöke az állami költségvetés hiányának
finanszírozására és más célokra felvett, az éves költségvetési
törvény rendelkezésén alapuló, valamint a folyó évi költségvetési
gazdálkodás során a bevételek és kiadások időbeni eltérése miatt
felmerülő átmeneti pénzhiány áthidalására szolgáló hitelszerződést
ellenjegyezze.
A képviselők végül nem javasolták ezt a változtatást, egyetértve
a jogi bizottság előző napi döntésével. (folyt.köv.)
1989. október 27., péntek 16:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Mélységesen megrázott az a kép, amit október 2 3-ánaZDF 19 órás Heute adásában láttam a budapesti köztársaság hírűiadásával kapcsolatban, ugyanis a felvonultatott fiatal katonák vörös csillagos orosz formájú sapkákban voltak és a derékszijrLk csattján is csillagot láttam. Micsoda megsértése ez ennek a szomorú emlékezésnek. A Köztársaság kikiáltása sem volt jól választva ezzel a nappal, történelmünk egyik legfájdalmasabb], mert fájdalmakban gazdagok vagyunk, napja kezdődött 1956. október 23-án, és még sokan, nagyon sokan élünk, akik gyászólunk. Márpedig egy rendszerváltozás, amelyik azt hiszi, hogy ő más, mint az elődje örömet kellene, hogy okozzon. Ugyan ki az aki ma örülni tud, és akkor ezek a szörnyű vöröscsillagos sapkák megjelennek. Senki nem gondolt az új pártban arra, vagy még mindig félnek gondolni rá, és gondoskodni a vörös terror csillagjainak a végleges eltaposásáról? üdvözlettel: Ludwigné."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|