|
|
|
|
A magyar parasztságról
|
---------------------- München, 1989. október 24. (SZER, Magyar híradó) - A társadalmi, gazdasági megújulás egyik fontos feltétele a kommunista diktatúra által állami jobbágyságba taszított parasztság mielőbbi aktív bekapcsolása a politikai életbe. E cél elérése érdekében pedig rendezni kell a földkérdést. Szekeres Lászlót hallják: A mai politikailag fortyogó, átalakuló magyarország egykor legnagyobb, de ma is igen jelentős tömege a parasztság, mely egyelőre kívül marad ezen a fortyogáson. Ez az a réteg, mely mindig is a legmeggondoltabban, leglassabban reagált a politika kitérőire, változásaira. Azért mondom, hogy egykor legnagyobb, mert ma nehezebb meghúzni a választóvonalat munkás és paraszt között. Az elmúlt 40 év kommunizmusa létrehozott egy parasztploretariátust, mely identitás nélkül létezik, önmagát sehova be nem tudja sorolni. Régen a parasztság legszegényebb rétege a zsellérség volt, de ez a réteg is szervesen a mezőgazdasághoz, a vidékhez kötődött. Ma azok a százezrek, akik nem tudnak vidéki lakóhelyükön megélhetést találni, egy sajátos, nemcsak földjét, de talaját is vesztett, dolgozni a városba járó, de a vidéktől gyökerei miatt elszakadni nem tudó réteget alkotnak, s erre még egy szót is kreált a társadalom: ők az ingázók. Ez a hétközben munkás, hét végén paraszt réget itt még, ott már nincsen otthon. Hogyan tudna azonosulni bármelyik régeg érdekeivel, ha ő egyikbe sem tartozik? (folyt.)
1989. október 24., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Mélységesen megrázott az a kép, amit október 2 3-ánaZDF 19 órás Heute adásában láttam a budapesti köztársaság hírűiadásával kapcsolatban, ugyanis a felvonultatott fiatal katonák vörös csillagos orosz formájú sapkákban voltak és a derékszijrLk csattján is csillagot láttam. Micsoda megsértése ez ennek a szomorú emlékezésnek. A Köztársaság kikiáltása sem volt jól választva ezzel a nappal, történelmünk egyik legfájdalmasabb], mert fájdalmakban gazdagok vagyunk, napja kezdődött 1956. október 23-án, és még sokan, nagyon sokan élünk, akik gyászólunk. Márpedig egy rendszerváltozás, amelyik azt hiszi, hogy ő más, mint az elődje örömet kellene, hogy okozzon. Ugyan ki az aki ma örülni tud, és akkor ezek a szörnyű vöröscsillagos sapkák megjelennek. Senki nem gondolt az új pártban arra, vagy még mindig félnek gondolni rá, és gondoskodni a vörös terror csillagjainak a végleges eltaposásáról? üdvözlettel: Ludwigné."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|