|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - negyedik munkanap (11. rész)
|
A kormány módosította a Munkásőrség megszűnéséről szóló
törvényjavaslatot, s ezzel összefüggésben visszavonta a honvédelmi
törvény módosítására vonatkozó javaslatát - jelentette be ezután
Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár, aki a kormány
nevében terjesztette elő e törvényjavaslatot. Utalva a Munkásőrség
létrehozása óta eltelt három évtizedben, s különösen az elmúlt
másfél esztendőben bekövetkezett társadalmi, politikai változásokra,
leszögezte: a Munkásőrség fenntartása ma már nem indokolt, ezért a
kormány nevében javasolja a testület megszűnésének kimondását. Ez -
figyelembe véve a már elfogadott módosított alkotmányt - azt
jelenti, hogy Magyarországon a honvédségen és a rendőrségen kívül
más fegyveres testület nem működhet, így a Munkásőrség helyett
semmiféle fegyveres testület nem szervezhető politikai célokra.
Azaz: a Munkásőrség e törvénytervezet elfogadásával jogutód nélkül
szűnik meg.
Az államtitkár kiemelte: e döntés politikai súlya indokolja,
hogy a törvény kihirdetése napján lépjen hatályba. Miután a testület
megszűnésével a Munkásőrség hivatásos és polgári állományú tagjai
elvesztik szolgálati illetve munkahelyüket, továbbá döntést igényel,
hogy mi történjék a Munkásőrség vagyonával és haditechnikai
eszközeivel, e feladatok kidolgozására és végrehajtására a
Minisztertanács kormánybiztost jelöl ki, a pénzügyminiszter pedig
zárolja a testület vagyonát.
A vitában egyedül Balogh András (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 22.
-------------
vk.), a Tokaj és Vidéke Áfész autó-motorszerelője kért szót, s a
Munkásőrség védelemében kifejtette: már ma sem tekintik magukat
párthadseregnek, hanem önkéntes alapon szervezett testületnek,
amelyiknek legfőbb feladata a haza védelme. Reagálva az úton-útfélen
tapasztalható Munkásőrség-ellenes hangulatra, feltette a kérdést: e
testület vajon mikor lépett fel a nép ellen? Talán akkor, amikor
társadalmi, állami rendezvények rendjét biztosította, vagy segített
az árvizek mentőmunkálatainál; esetleg akkor, amikor eltűnt
gyermekek felkutatásában közreműködtek a munkásőrök? Ugyanakkor
leszögezte: a Munkásőrség a testület jövőjét a Parlament döntésére
és népszavazásra bízza. Kérte a képviselőket, hogy foglaljanak
állást a testület harminc évi szolgálatának elismeréséről. (Ez az
elismerő megállapítás egyébként a beterjesztett törvényjavaslatban
szerepel.) (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 16:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Mélységesen megrázott az a kép, amit október 2 3-ánaZDF 19 órás Heute adásában láttam a budapesti köztársaság hírűiadásával kapcsolatban, ugyanis a felvonultatott fiatal katonák vörös csillagos orosz formájú sapkákban voltak és a derékszijrLk csattján is csillagot láttam. Micsoda megsértése ez ennek a szomorú emlékezésnek. A Köztársaság kikiáltása sem volt jól választva ezzel a nappal, történelmünk egyik legfájdalmasabb], mert fájdalmakban gazdagok vagyunk, napja kezdődött 1956. október 23-án, és még sokan, nagyon sokan élünk, akik gyászólunk. Márpedig egy rendszerváltozás, amelyik azt hiszi, hogy ő más, mint az elődje örömet kellene, hogy okozzon. Ugyan ki az aki ma örülni tud, és akkor ezek a szörnyű vöröscsillagos sapkák megjelennek. Senki nem gondolt az új pártban arra, vagy még mindig félnek gondolni rá, és gondoskodni a vörös terror csillagjainak a végleges eltaposásáról? üdvözlettel: Ludwigné."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|