|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik munkanap (10. rész) - Horváth 1.
|
Az Országgyűlési képviselők választásáról szóló és a
köztársasági elnök választásával foglalkozó törvényjavaslatokat
Horváth István belügyminiszter együttesen terjesztette elő.
A belügyminiszter expozéjában elsőként a képviselői
választásokról szólva néhány általános jog-elvi kérdést említett.
Mint mondta: a választójog - az állampolgárokat megillető
politikai alapjog - gyakorlása egyben a képviseleti testület
létrehozásának eszköze is. Egyszerűbben szólva a választás terméke a
képviseleti testület. Ebben az összefüggésben a választások kapcsán
a politikailag legérzékenyebb közjogi kérdésekről van szó. A
közvetlen demokrácia intézményeinek - így mindenekelőtt a
népszavazásnak, a népi kezdeményezésnek - ésszerű és mértéktartó
alkalmazása mellett, a nép akaratából megújuló és a nép akaratát
kifejező képviseleti szervek és ezek működése adja a biztos
kormányzás alapját. Ez minden modern, demokratikus jogállam
jellemzője, ami történetileg az általános választójog kialakulásához
kötődik. Ezzel egyidőben és ezzel szoros kölcsönhatásban viszont
kialakultak a politikai pártok, mint a politikai akarat- és
véleményformálás intézményei is. A különböző politikai programmal
fellépő pártok a tömegbázisuk tudatában vagy reményében indulnak a
választásokon és támogatottságuknak megfelelő arányú mandátumot
igényelnek a Parlamentben.
A tapasztalatok azt is igazolják, hogy a demokratikus választás
nemzetközileg elfogadott elvein túl, mint például a választójog
általánossága, közvetlensége, arányossága és más elvek elterjedtsége
mellett, a választás szabályai szervesen kapcsolódnak a politikai
viszonyokhoz. Azaz a társadalmi-politikai folyamatok és törésvonalak
szoros kölcsönhatásban állnak a választási és a képviseleti rendszer
változásaival. Vagyis, minden markáns társadalmi-politikai változás
szinte szükségszerűen együtt jár új - az adott viszonyokra reagáló,
ahhoz kötődő - választójogi törvény elfogadásával, a választási
rendszer átalakításával. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 14:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Mélységesen megrázott az a kép, amit október 2 3-ánaZDF 19 órás Heute adásában láttam a budapesti köztársaság hírűiadásával kapcsolatban, ugyanis a felvonultatott fiatal katonák vörös csillagos orosz formájú sapkákban voltak és a derékszijrLk csattján is csillagot láttam. Micsoda megsértése ez ennek a szomorú emlékezésnek. A Köztársaság kikiáltása sem volt jól választva ezzel a nappal, történelmünk egyik legfájdalmasabb], mert fájdalmakban gazdagok vagyunk, napja kezdődött 1956. október 23-án, és még sokan, nagyon sokan élünk, akik gyászólunk. Márpedig egy rendszerváltozás, amelyik azt hiszi, hogy ő más, mint az elődje örömet kellene, hogy okozzon. Ugyan ki az aki ma örülni tud, és akkor ezek a szörnyű vöröscsillagos sapkák megjelennek. Senki nem gondolt az új pártban arra, vagy még mindig félnek gondolni rá, és gondoskodni a vörös terror csillagjainak a végleges eltaposásáról? üdvözlettel: Ludwigné."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|