|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második munkanap (6. rész)
|
Az Országgyűlés elvi jelentőségű állásfoglalása után végre
teljes erővel mozgásba lendült a törvényalkotás gépezete. A
házszabályok által előírt eljárási rendnek megfelelően pontról
pontra, módosító javaslatról módosító javaslatra tekintették át a
törvényhozók az alkotmánymódosítás tervezetét. Csaknem két órán át
tartott, amíg az előterjesztett 94 módosító indítvány sorsáról
egyenként döntött a Ház. Ezt a meglehetősen bonyodalmas - ámbár
feltétlenül szükséges - szavazási procedúrát nagymértékben
megkönnyítette a szeptemberben már sikerrel vizsgázott szavazógép
használata. (Bizton állítható, hogy a számítógépes rendszer a lehető
legjobbkor állt szolgálatba, hiszen a képviselők emlékezetében még
élénken él a szektoronkénti szavazás időrabló, kaotikus rendszere.)
A szavazással kapcsolatos fontos tudnivaló volt az is - s erre az
elnöklő Fodor István is figyelmeztette a törvényhozókat -, hogy az
alkotmány módosításához minősített többség, az országgyűlési
képviselők kétharmadának igenlő szavazata szükséges. A jelen esetben
tehát a módosító indítványokat legalább 254 képviselőnek kellett
támogatnia.
A szavazás során minden olyan módosító indítvány megkapta az
Országgyűlés szükséges támogatását, amellyel a jogi, igazgatási és
igazságügyi bizottság egyetértett, illetve amelyet az igazságügyi
tárca vezetője is elfogadhatónak ítélt. Ezzel szemben több egyéni
javaslatot elvetett a Parlament. Így például nem érte el a
minősített többséghez szükséges szavazati arányt Tallóssy Frigyesnek
az az indítványa, hogy a köztársasági elnököt mindenkor közvetlenül,
népszavazás útján válasszák meg, s ne az Országgyűlést illesse meg
az államfő választásának joga. Miként az alkotmánymódosítás másfél
napos vitájában is nyilvánvalóvá vált, a sarkalatos törvények közül
is éppen a köztársasági elnöki intézménnyel, az államfő
megválasztásának módjával kapcsolatos kérdések váltották ki a
legsarkítottabb véleményeket. A szavazás során elutasított módosító
indítványok között is több olyan volt, amely valamilyen formában
éppen a köztársasági elnöki intézményt érintette. Így az
Országgyűlés elutasította Balla Évának azt a javaslatát, hogy
töröljék az alkotmánymódosítás tervezetének 37. paragrafusát, amely
kimondja: a köztársasági elnököt - ha e tisztség betöltésére még az
új Országgyűlés létrejötte előtt kerülne sor - a választópolgárok
általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos
szavazással választják meg. (folyt.köv.)
1989. október 18., szerda 16:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Mélységesen megrázott az a kép, amit október 2 3-ánaZDF 19 órás Heute adásában láttam a budapesti köztársaság hírűiadásával kapcsolatban, ugyanis a felvonultatott fiatal katonák vörös csillagos orosz formájú sapkákban voltak és a derékszijrLk csattján is csillagot láttam. Micsoda megsértése ez ennek a szomorú emlékezésnek. A Köztársaság kikiáltása sem volt jól választva ezzel a nappal, történelmünk egyik legfájdalmasabb], mert fájdalmakban gazdagok vagyunk, napja kezdődött 1956. október 23-án, és még sokan, nagyon sokan élünk, akik gyászólunk. Márpedig egy rendszerváltozás, amelyik azt hiszi, hogy ő más, mint az elődje örömet kellene, hogy okozzon. Ugyan ki az aki ma örülni tud, és akkor ezek a szörnyű vöröscsillagos sapkák megjelennek. Senki nem gondolt az új pártban arra, vagy még mindig félnek gondolni rá, és gondoskodni a vörös terror csillagjainak a végleges eltaposásáról? üdvözlettel: Ludwigné."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|