|
|
|
|
Országgyűlési beszámoló
|
----------------------- München, 1989. október 18. (SZER, Magyar híradó) - A Tisztelt Házban történt eseményekről számol be Kasza László Budapestről: Akár napirendi pontként, akár érintőlegesen vagy a folyosókon, de mindenütt jelen van a parlamentben a népszavazás érdekében gyűjtött 200 ezer aláírás ügye. És itt bocsássuk előre: a parlament elnöke nem késlekedett, már tegnap kora reggel továbbította a csomagokat az Országgyűlés Választási Elnökségéhez felülviszgálatra, ők pedig megígérték, hogy nem használják ki a rendelkezésükre álló 30 napot, hanem már a jövő hét végéig befejezik a vizsgálatot. Így aztán biztosra vehető, hogy még ebben az országgyűlési periódusban - emlékeztetni szeretnék arra, hogy október 30-ikán egy napra összeül még a parlament - érvényesítve lesz a népszavazás kiírására kötelező, legalább 100 ezer aláírás. Nos, az ember itt azt mondhatná, hogy akkor minden világos. Nem, tévedés. Az ég világon semmi sem világos. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter például úgy csinált, mintha semmi sem történt volna. Úgy javasolta ma reggel az alkotmány módosított tervezetének elfogadását a parlamentnek, mintha nem lett volna ott a kezében - legalább a parlamentben - egy kérdőív másolata az aláírásokról. Ha rajta múlik, megszavaznak egy törvényt, amelynek egész sor paragrafusát semmissé teszi, teheti egy esetleges sikeres népszavazás. Németh Miklós miniszterelnök is érezte ezt, amikor délelőtt szünetet kért, hogy a kormány tanácskozhasson a kérdésben. A szünet után rövid beszédben közölte álláspontját. Javasolta, hogy az eredeti terveknek megfelelően folytassa munkáját a parlament, és amikor hitelesítik aztán az aláírásokat, akkor kezdjen tervezést az esetleges változások, változtatások ügyében. (folyt.)
1989. október 18., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Országgyűlési beszámoló - 1. folyt.
|
A miniszterelnök szavaiból feltétlen jószándék, de kevés konkrétum volt érezhető. Ezért Tölgyessy Péter jogászt kérdeztem: Hogyan értelmezi - ő, az aláírásgyűjtés egyik eszmei szerzője - a miniszterelnök szavait? - Én most nem tudom, hogy diadalnyilatkozatot mondjak-e, vagy pedig sírdogáljak arról, hogy nem sikerült a kezdeményezésünk, mert a legfontosabb kérdésről Németh Miklós nem beszélt. Mi sohasem kértük azt, hogy ne tárgyalja meg az Országgyűlés a sarkalatos törvényeket. Itt ezt mondta Kulcsár Kálmán, hogy ebből ez következik. Szerintem hibásan érvelt itt. A sarkalatos törvények minden további nélkül letárgyalhatók. Egy kérdés van, ki lehet-e írni az elnökválasztást most egy rövid határidővel. Erre nézve nem mondott semmit Németh Miklós. Nem nyilatozott erre nézve. Ha úgy értelmezem a mondatát, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a 200 ezer aláírást, ha az hitelesnek bizonyult, akkor azt mondhatom, hogy az elnökválasztás nem állhat útjában a népszvazásnak, és ekkor tényleg egy diadalnyilatkozatot lehet kimondani, mert az azt jelenti, hogy a nép akarata érvényesülni fog. Először ő dönteni fog arról, hogy akar-e elnökválasztást és utána lehet elnökválasztás. De mondom, ez homályos. - Természetesen a Szabad Demokraták Szövetségének helyzete sem könnyű. Az ugyanis világossá vált, hogy a népszavazás négy kérdése közül péntek estig három minden valószínűség szerint lerendeződik. Marad a köztársasági elnök ügye. Rendeznek ebben a kérdésben népszavazást? Ami pedig a mai nap eseményeit illeti, a képviselők némi módosításokkal jóváhagyták az alkotmánytervezetet. Ez előírja, hogy az Elnöki Tanács megszűnik, helyette köztársasági elnök áll majd az ország élén. Megválasztásáig a parlament elnöke tölti be ezt a tisztet. Jelenleg a második napirendi pontról, a párttörvényről folyik a vita a budapesti parlamentben. +++
1989. október 18., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Mélységesen megrázott az a kép, amit október 2 3-ánaZDF 19 órás Heute adásában láttam a budapesti köztársaság hírűiadásával kapcsolatban, ugyanis a felvonultatott fiatal katonák vörös csillagos orosz formájú sapkákban voltak és a derékszijrLk csattján is csillagot láttam. Micsoda megsértése ez ennek a szomorú emlékezésnek. A Köztársaság kikiáltása sem volt jól választva ezzel a nappal, történelmünk egyik legfájdalmasabb], mert fájdalmakban gazdagok vagyunk, napja kezdődött 1956. október 23-án, és még sokan, nagyon sokan élünk, akik gyászólunk. Márpedig egy rendszerváltozás, amelyik azt hiszi, hogy ő más, mint az elődje örömet kellene, hogy okozzon. Ugyan ki az aki ma örülni tud, és akkor ezek a szörnyű vöröscsillagos sapkák megjelennek. Senki nem gondolt az új pártban arra, vagy még mindig félnek gondolni rá, és gondoskodni a vörös terror csillagjainak a végleges eltaposásáról? üdvözlettel: Ludwigné."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|