|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - első munkanap (14. rész) - Kulcsár Kálmán expozéja (5.)
|
A köztársasági elnök megválasztását illetően a javaslat
átmeneti, illetve véglegesnek szánt szabályozást tartalmaz -
hangsúlyozta a miniszter. A békés átmenet legitimációs zavarait
ellensúlyozandó, indokolt az első köztársasági elnököt még ebben az
évben népszavazást útján megválasztani. Egy megválasztott
köztársasági elnök a társadalmi és a politikai rendszer átalakulása
során feltétlenül szükséges politikai stabilitást és az egész
kormányzati tevékenység politikai hatékonyságát is erősítené. Ám az
elnök megválasztásának általános szabályaként, tehát a jövőre nézve
a javaslat a parlament által választandó elnöki modellt tartalmazza.
Ez felel meg ugyanis a politikai egyeztető tárgyalásokon született
megállapodásoknak. Lényegében az elnökválasztással összefüggő
rendelkezés, hogy a megszüntetendő Elnöki Tanács helyébe - a
köztársasági elnök megválasztásáig - az Országgyűlés elnöke lép
átmeneti államfői pozícióba.
A parlament ellenőrző munkájának, s egyben az állampolgári jogok
hatékonyabb védelmének biztosítására az alkotmányos intézmények
rangjára emeli a benyújtott javaslat a Legfőbb Állami
Számvevőszéket, és - ugyancsak új intézményként - az Állampolgári
Jogok Országgyűlési Biztosát. A javaslat önálló fejezetben
rendelkezik a fegyveres erőkről és a rendőrségről.
A törvényjavaslat újrafogalmazza az emberi és állampolgári
jogokra vonatkozó fejezetet, ,,Alapvető jogok és kötelességek,,
címen - folytatta Kulcsár Kálmán. E jogok megfogalmazásánál a
tervezet szakított az etatista (államcentrikus) szabályozási
felfogással: nem az állam által adományozott, hanem minden embert,
illetőleg állampolgárt megillető, kötelezően elismerendő,
biztosítandó jogokat deklarál, és megnyitja az utat a garanciák
számára.
A miniszter az Általános rendelkezések című fejezetről szólva
megemlítette, hogy ez korábban a Társadalmi rend címet viselte.
Rámutatott: elvi kérdés, hogy egy modern, ideológiailag semleges
politikai rendszer alapjául szolgáló alkotmány ne szóljon olyan
kérdésekről, amelyeknek nincs valóságos jogi tartalmuk. A formálódó
új politikai rendszer alapvető politikai, gazdasági és jogi
alapelveinek meghatározásai közül Kulcsár Kálmán kiemelte a
többpártelvűség alkotmányos deklarálását, alkotmányos intézménnyé
tételét, s egyben a közhatalom és a párt elválasztásának kimondását.
(folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 14:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Mélységesen megrázott az a kép, amit október 2 3-ánaZDF 19 órás Heute adásában láttam a budapesti köztársaság hírűiadásával kapcsolatban, ugyanis a felvonultatott fiatal katonák vörös csillagos orosz formájú sapkákban voltak és a derékszijrLk csattján is csillagot láttam. Micsoda megsértése ez ennek a szomorú emlékezésnek. A Köztársaság kikiáltása sem volt jól választva ezzel a nappal, történelmünk egyik legfájdalmasabb], mert fájdalmakban gazdagok vagyunk, napja kezdődött 1956. október 23-án, és még sokan, nagyon sokan élünk, akik gyászólunk. Márpedig egy rendszerváltozás, amelyik azt hiszi, hogy ő más, mint az elődje örömet kellene, hogy okozzon. Ugyan ki az aki ma örülni tud, és akkor ezek a szörnyű vöröscsillagos sapkák megjelennek. Senki nem gondolt az új pártban arra, vagy még mindig félnek gondolni rá, és gondoskodni a vörös terror csillagjainak a végleges eltaposásáról? üdvözlettel: Ludwigné."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|