|
|
|
|
Országgyűlés - első munkanap (3. rész)
|
Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciója kapcsán kirobbant vitát Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter úgy összegezte, hogy az ide vonatkozó törvény nem tiltja több kérdés megjelölését egy gyűjtőíven. A jogszabály szelleme azonban azt kívánná meg, hogy az egyes kérdésekre külön-külön adjanak választ az állampolgárok. Ha tehát az SZDSZ gyűjtőívén a felsorolt négy kérdésre külön-külön adhatnak választ a megkérdezettek, akkor az eljárás ellen nem emelhető kifogás. Ha azonban mind a négy kérdésre egy választ kell adniuk, akkor a törvény szelleméből következően nem tekinthető megnyugtatónak az SZDSZ eljárása. Ebben az esetben ugyanis joggal feltételezhető, hogy az állampolgár egyetlen kívánsága teljesítése érdekében további három pontba is beleegyezett. A kérdés eldöntéséhez ezért mindenekelőtt arról kell meggyőződni: miként is tették fel a kérdést az SZDSZ aktivistái. Erre nyomban felelhetett is a miniszter; felolvasta a felszólalása közben kézhez vett aláírásgyűjtő ívet. Ez a következőképpen hangzik: ,,Mi, alulírott magyar állampolgárok, azt kívánjuk, hogy népszavazás döntsön az alábbi kérdésekben: - Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? - Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról? - Csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön sor a köztársasági elnök megválasztására? - Feloszlassák-e a Munkásőrséget?,, Kulcsár Kálmán szerint a kérdés felvetéséből következik, hogy csak egyetlen válaszra volt lehetőség. A miniszter az Országgyűlés megítélésére bízta, hogy ezt az eljárást elfogadhatónak találja-e. Más kérdés, mi történjen akkor, ha az Országgyűlés úgy dönt, hogy foglalkozik e problémákkal. Kulcsár Kálmán ezzel kapcsolatban úgy vélte: minden logikát nélkülöz Balla Évának az a javaslata, hogy a ,,népszavazás-csomag-ból,, három témát iktassanak a napirendbe, egyet azonban ne. Ha az Országgyűlés következetesen kíván állást foglalni, akkor vagy minden kérdéssel foglalkozik, vagy egyikkel sem. Az igazságügyminiszter véleménye szerint nincs olyan törvényes előírás, amely az Országgyűlést arra kényszerítené, hogy elhalassza a törvényalkotást egy folyamatban lévő népszavazás-kezdeményezés miatt. Az Országgyűlés is így foglalt állást: 296 szavazattal 27 ellenében, 23 tartózkodás mellett elfogadta a tárgysorozat kiegészítését a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozat-tervezettel. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 12:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Mélységesen megrázott az a kép, amit október 2 3-ánaZDF 19 órás Heute adásában láttam a budapesti köztársaság hírűiadásával kapcsolatban, ugyanis a felvonultatott fiatal katonák vörös csillagos orosz formájú sapkákban voltak és a derékszijrLk csattján is csillagot láttam. Micsoda megsértése ez ennek a szomorú emlékezésnek. A Köztársaság kikiáltása sem volt jól választva ezzel a nappal, történelmünk egyik legfájdalmasabb], mert fájdalmakban gazdagok vagyunk, napja kezdődött 1956. október 23-án, és még sokan, nagyon sokan élünk, akik gyászólunk. Márpedig egy rendszerváltozás, amelyik azt hiszi, hogy ő más, mint az elődje örömet kellene, hogy okozzon. Ugyan ki az aki ma örülni tud, és akkor ezek a szörnyű vöröscsillagos sapkák megjelennek. Senki nem gondolt az új pártban arra, vagy még mindig félnek gondolni rá, és gondoskodni a vörös terror csillagjainak a végleges eltaposásáról? üdvözlettel: Ludwigné."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|