|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - első munkanap (1. rész)
|
1989. október 17., kedd - Kedden délelőtt 10 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés szeptember 28-án berekesztett ülésszaka. A képviselők a plénum második szakaszában a legfontosabbként, az úgynevezett sarkalatos törvényekről: az Alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről, az országgyűlési képviselők választásáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról döntenek. Emellett más törvényjavaslatokat is megvitatnak.
A képviselők a napirend előtt megemlékeztek Karakas Lászlóról,
az Országgyűlés napokban elhunyt tagjáról, aki Hajdúnánáson és a
környező településen élőket képviselte a Parlamentben. Ezután
döntöttek a megüresedett képviselői hely betöltéséről: Vass Mihály
eddigi pótképviselőt igazolták az Országgyűlés tagjai sorába. A
képviselők tudomásul vették továbbá az országos listán megválasztott
Gyenes András lemondását képviselői mandátumáról.
A Parlament heves - személyes vonatkozásokat sem nélkülöző -
vita után döntött arról, hogy ezen az ülésén tárgyal a
köztársaságielnök-választás törvényi szabályozásáról, valamint a
Munkásőrséggel és a pártok munkahelyi működésével kapcsolatos
kérdések törvényi szabályozásáról. Erről 296 egyetértő, 27 elutasító
szavazattal 23 tartózkodás mellett döntött a plénum. (A szavazást
megelőzően Roszik Gábor Pest m., 4.vk.) indítványozta, hogy a
képviselők kézfelemeléssel is jelez zék, miként döntenek egy-egy
kérdésben. Javaslatát a képviselők elsöprő többsége ellenezte.)
A köztársaságielnök választásáról szóló törvénytervezet
napirendre tűzését megelőzően Szűrös Mátyás bejelentette: a
háromoldalú politikai tárgyalások megállapodásának megfelelően az
Alkotmány módosításáról benyújtott törvényjavaslat megteremti a
jogalapját annak, hogy még az új parlamenti választások előtt a nép
köztársasági elnököt válasszon. Indokoltnak tartotta, hogy erre még
az idén kerüljön sor, mert így az Elnöki Tanács megszűnésével
kialakuló átmeneti helyezetet csak rövid ideig kell fenntartani. Az
Országgyűlés elnöke szólt arról, hogy az SZDSZ és a Fidesz által
kezdeményezett népszavazást szorgalmazó ívet eddig 140 ezren írták
alá. (folyt. köv.)
1989. október 17., kedd 12:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Mélységesen megrázott az a kép, amit október 2 3-ánaZDF 19 órás Heute adásában láttam a budapesti köztársaság hírűiadásával kapcsolatban, ugyanis a felvonultatott fiatal katonák vörös csillagos orosz formájú sapkákban voltak és a derékszijrLk csattján is csillagot láttam. Micsoda megsértése ez ennek a szomorú emlékezésnek. A Köztársaság kikiáltása sem volt jól választva ezzel a nappal, történelmünk egyik legfájdalmasabb], mert fájdalmakban gazdagok vagyunk, napja kezdődött 1956. október 23-án, és még sokan, nagyon sokan élünk, akik gyászólunk. Márpedig egy rendszerváltozás, amelyik azt hiszi, hogy ő más, mint az elődje örömet kellene, hogy okozzon. Ugyan ki az aki ma örülni tud, és akkor ezek a szörnyű vöröscsillagos sapkák megjelennek. Senki nem gondolt az új pártban arra, vagy még mindig félnek gondolni rá, és gondoskodni a vörös terror csillagjainak a végleges eltaposásáról? üdvözlettel: Ludwigné."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|