|
|
|
|
Újabb 72 ezer aláírást nyújtott be a Parlamentnek az SZDSZ (1. rész)
|
1989. október 16., hétfő - Újabb 72 ezer, népszavazást követelő aláírást nyújtott be a Parlament elnökének a Szabad Demokraták Szövetsége: az aláírásgyűjteményt hétfőn vette át Szűrös Mátyás. Az Országgyűlés elnöke arról biztosította az SZDSZ küldöttségét, hogy ebben az ügyben is a hatályos törvények szerint kíván eljárni. Úgy vélekedett, hogy az aláírásgyűjtés eredménye érintheti az Országgyűlés munkáját, hozzátéve azonban: a népszavazás kiírását nem mindenki támogatja. Saját véleményének adott hangot, amikor kijelentette: a köztársaságielnök-választásról meg kell állapodni, időpontját azonban most nem érdemes kitűzni.
x x x Ismeretes, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége aláírásgyűjtési kampányának során összegyűlt több mint 67 ezer aláírást pénteken már átadott a Parlamentben, jelezve, hogy az akció folytatódik és várhatóan napokon belül összegyűlik a népszavazás kötelező kiírásához szükséges 100 ezer aláírás. Az akció azonban a most benyujtott újabb 72 ezer aláírással sem ért véget. Az SZDSZ-től kapott tájékoztatás szerint ugyanis ,, sokan még sorban állnak azért, hogy aláírhassák a népszavazást követelő íveket,,. A népszavazás kötelező kiírásához szükséges 100 ezer - illetve már annál jóval több - aláírás benyújtása sokakat elbizonytalanított abban a tekintetben, hogyan befolyásolja ez a törvényalkotást. Az Igazságügyi Minisztérium szakértőjének, Somogyvári István főosztályvezető-helyettesnek az az álláspontja, hogy a benyújtott több mint 100 ezer aláírásnak jogi értelemben nincs halasztó hatálya az elnökválasztás megrendezésére mindaddig, amíg az aláírások hitelességéről meg nem győződtek. A jogszabályoknak megfelelő ellenőrzéstől ugyanis ebben az esetben sem lehet eltekinteni. A Szabad Demokraták Szövetsége a következő kérdésekben kezdeményezett népszavazást: oszlassák-e fel a Munkásőrséget? Kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről? Számoljon-e el az MSZMP, illetve utódpártja a tulajdonában és kezelésében lévő vagyonával? Továbbá: csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? (folyt. köv.)
1989. október 16., hétfő 20:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Újabb 72 ezer aláírást nyújtott be a Parlamentnek az SZDSZ (2. rész)
|
Az Országgyűlés kedden folytatódó ülésszakán valamennyi témával foglalkozik. A Minisztertanács - hétfői döntése alapján - törvényjavaslatot nyújt be a Munkásőrség jogutód nélküli feloszlatásáról. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvénytervezetben két változat szerepel a pártszervezetek munkahelyi működéséről. Az első egységesen kimondja a pártok munkahelyi szerveződésének tilalmát, s az eddigi parlamenti állandó bizottsági vitákon résztvevő képviselők jórésze ezt a megoldást támogatja. A másik változat differenciál a közhatalmi funkciót betöltő, illetve más munkahelyek között. Az Országgyűlés - Király Zoltán Csongrád megyei képviselő indítványát elfogadva - részletes tájékoztatást kap a Pénzügyminisztériumtól a társadalmi szervezetek, s benne az MSZMP vagyonáról. Amennyiben a parlament az SZDSZ szempontjából kedvezően dönt, a népszavazás ezekben a kérdésekben csupán megerősítő jellegűvé válik. A köztársaságielnök-választásnak nemcsak az időpontjáról, hanem a módjáról is megoszlik a képviselők véleménye. Ha az SZDSZ kérdésére - csak a szabad választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? - az állampolgárok többsége igennel válaszolna, ez azt jelentené, hogy az elnököt nem közvetlenül az állampolgárok választanák meg, hanem az elnökválasztás - az Alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslat szerint - az új parlament hatáskörébe tartozik. Ez a megoldás - mutatnak rá a szakértők - éppen a demokrácia korlátozását jelentené. x x x A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvezető testülete az átadást követően úgy döntött, hogy felhívással fordul közvetlenül az országgyűlési képviselőkhöz is. Ebben kéri, hogy a népszuverenitást tiszteletben tartva az Országgyűlés ne írja ki az elnökválasztást a népszavazás előtt. (MTI)
1989. október 16., hétfő 20:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Mélységesen megrázott az a kép, amit október 2 3-ánaZDF 19 órás Heute adásában láttam a budapesti köztársaság hírűiadásával kapcsolatban, ugyanis a felvonultatott fiatal katonák vörös csillagos orosz formájú sapkákban voltak és a derékszijrLk csattján is csillagot láttam. Micsoda megsértése ez ennek a szomorú emlékezésnek. A Köztársaság kikiáltása sem volt jól választva ezzel a nappal, történelmünk egyik legfájdalmasabb], mert fájdalmakban gazdagok vagyunk, napja kezdődött 1956. október 23-án, és még sokan, nagyon sokan élünk, akik gyászólunk. Márpedig egy rendszerváltozás, amelyik azt hiszi, hogy ő más, mint az elődje örömet kellene, hogy okozzon. Ugyan ki az aki ma örülni tud, és akkor ezek a szörnyű vöröscsillagos sapkák megjelennek. Senki nem gondolt az új pártban arra, vagy még mindig félnek gondolni rá, és gondoskodni a vörös terror csillagjainak a végleges eltaposásáról? üdvözlettel: Ludwigné."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|