Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › október 24.
1989  1990
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1989. október
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Tiltakozás az alkoholok reklámozása ellen

"A Józan Élet Egészség- és Családvédő Országos Szövetség tiltakozik az alkoholos italok reklámtilalmát szabályozó belkereskedelmi rendelet sorozatos megsértése ellen."
Amerika Hangja, Panoráma:

Kőszeg Ferenc a népszavazásról

"Ezt a népszavazási törvényt ez a parlament szavazta meg, méghozzá nem is régen, néhány hónappal ezelőtt a Bős-Nagymarossal kapcsolatos népszavazási kérelem ügyében. Akkor arra hivatkozva nem tartottak népszavazást - annak ellenére, hogy több mint 100 ezer aláírás volt -, mert a 100 ezer aláírás összegyűltéig nem volt még meg a törvény."

Hétfőn folytatja munkáját az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (2. rész)

Nem sikerült azonban a kormány, a törvényhozás és a köztársasági
elnök jogállásának egyértelmű elvi tisztázása.

    Az Alkotmánymódosítással együttesen tárgyalta a bizottság az
Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot. A törvényből a
jelentősebb passzusokat átemelte az Alkotmányba. Korrigálták azokat
a részeket is, amelyeket Kilényi Géza professzor,
igazságügyminiszter-helyettes még az előző napon diszkriminatívnak,
alkotmányjogi képtelenségnek nevezett. Ilyen volt például, hogy az
Alkotmánybíróság összetételére jelölőbizottság tesz javaslatot. Az
eredeti megfogalmazás úgy szólt, hogy az Országgyűlés 8 személyt a
képviselők közül választ a jelölő bizottságba, amely kiegészül a
Magyar Tudományos Akadémia elnökével, valamint a Magyar Jogász
Szövetség által delegált személyekkel. Ezt a politikai egyeztető
tárgyalásokon megtorpedózták. Így került bele a törvényjavaslatba az
az alkotmányjogi képtelenség, hogy a jelölő bizottság a parlamenti
képviselettel rendelkező pártok parlamenti csoportjai által kijelölt
tagokból áll. Ez ráadásul diszkriminatív is a független
képviselőkkel szemben.

    A bizottság - bár épp, hogy szavazóképes létszámban voltak jelen
tagjai - döntött arról is, hogy az Alkotmánybíróság székhelye
Budapest legyen.

    A bizottság egyetértett a Minisztertanácsnak azzal a
kezdeményezésével, hogy a Magyar Köztársaság állami címeréről
népszavazást kell elrendelni. A beterjesztett Alkotmánymódosítás
szerint a címerről és annak használatáról alkotmányerejű törvénnyel
kell rendelkezni. A magyar társadalom azonban a jövőben használatos
címer kérdésében erősen megosztott. Ezt figyelembe véve
kezdeményezte a Minisztertanács a népszavazás kiírását, amelynek
során a választópolgárok három változatra: a jelenlegi állami
címerre, a koronás kiscímerre, illetve a Kossuth címerre
voksolhatnak.

    A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a pártok működéséről
és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatban beterjesztett
változatokról is határozott. Állásfoglalása szerint a munkahelyekre
egységesen mondják ki a pártok szerveződésének tilalmát, illetve a
bizottság a pártvagyonnal és -gazdálkodással összefüggésben azt a
változatot támogatta, hogy a párt a tulajdonában lévő, s a
rendeltetésszerű működéséhez szükséges ingatlanrészeket,
helyiségeket és ingóságokat díj ellenében hasznosíthatja.
(folyt.köv.)


1989. október 13., péntek 19:36


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Mélységesen megrázott az a kép, amit október 2 3-ánaZDF 19 órás Heute adásában láttam a budapesti köztársaság hírűiadásával kapcsolatban, ugyanis a felvonultatott fiatal katonák vörös csillagos orosz formájú sapkákban voltak és a derékszijrLk csattján is csillagot láttam. Micsoda megsértése ez ennek a szomorú emlékezésnek. A Köztársaság kikiáltása sem volt jól választva ezzel a nappal, történelmünk egyik legfájdalmasabb], mert fájdalmakban gazdagok vagyunk, napja kezdődött 1956. október 23-án, és még sokan, nagyon sokan élünk, akik gyászólunk. Márpedig egy rendszerváltozás, amelyik azt hiszi, hogy ő más, mint az elődje örömet kellene, hogy okozzon. Ugyan ki az aki ma örülni tud, és akkor ezek a szörnyű vöröscsillagos sapkák megjelennek. Senki nem gondolt az új pártban arra, vagy még mindig félnek gondolni rá, és gondoskodni a vörös terror csillagjainak a végleges eltaposásáról? üdvözlettel: Ludwigné."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD