|
|
 |
|
 |
Hétfőn folytatja munkáját az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (1. rész)
|
1989. október 13., péntek - Az Alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat megvitatásával folytatta csütörtökön kezdődött ülését pénteken az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága.
Az Alkotmány módosításával összefüggésben a bizottság - eddigi
funkciójától eltérően - szinte kodifikációs munkát végzett két napon
át. A beterjesztett törvényjavaslat ugyanis rendkívül sok
szövegkorrekcióra szorult, mert megalkotói fő figyelmüket a
legjelentősebb kérdésekre fordították, s így a részletek
elsikkadtak. Ez, valamint a folyamatosan beérkezett módosító
indítványok, javaslatok mérlegelése volt az oka annak, hogy a
bizottságnak két napra volt szüksége e törvényjavaslat
megvitatásához. A módosító indítványok többsége egyébként csak a
szöveg pontosítására, finomítására szolgált, így azok beépültek a
törvénytervezetbe.
A bizottság kétnapos vitája is tükrözte: bár jogi értelemben
csak törvénymódosításról van szó, e módosítás tartalma felér egy új
Alkotmány kidolgozásával. Az eredeti, 1949-es hatályos Alkotmány
ugyanis 78 paragrafust tartalmaz, s ezek közül a módosítás 37-et
fogalmaz újra vagy épít be újonnan.
A jelentősebb módosítások között szerepel a rendkívüli állapot
bevezetésekor megalakuló Honvédelmi Tanács összetételének
megváltoztatása. A javaslattól eltérően e tanács tagjai nemcsak a
parlamenti pártok vezetői, hanem tagja a független honantyák
képviselője is. Ugyancsak változás, hogy a képviselői tevékenységről
alkotmányerejű törvény rendelkezzék. Módosult például a képviselői
összeférhetetlenségről szóló passzus is. A bizottság elvetette azt a
javaslatot, hogy a Minisztertanács tagjai, illetve a politikai
államtitkárok képviselők lehessenek. Több ponton módosult a
köztársasági elnök jogköre is. A bizottság úgy foglalt állást, hogy
a köztársasági elnököt tisztségétől ne az Ítélkező Tanács foszthassa
meg, ahogyan azt az eredeti javaslat tartalmazta. Az Ítélkező
Tanácsnak csak arra legyen joga, hogy kivizsgálja az ügyet és
javaslatot tegyen az Országgyűlésnek a tisztségtől való
megfosztásra; a javaslat elfogadásához viszont a képviselők
kétharmadának szavazata szükséges. (folyt.köv.)
1989. október 13., péntek 19:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Mélységesen megrázott az a kép, amit október 2 3-ánaZDF 19 órás Heute adásában láttam a budapesti köztársaság hírűiadásával kapcsolatban, ugyanis a felvonultatott fiatal katonák vörös csillagos orosz formájú sapkákban voltak és a derékszijrLk csattján is csillagot láttam. Micsoda megsértése ez ennek a szomorú emlékezésnek. A Köztársaság kikiáltása sem volt jól választva ezzel a nappal, történelmünk egyik legfájdalmasabb], mert fájdalmakban gazdagok vagyunk, napja kezdődött 1956. október 23-án, és még sokan, nagyon sokan élünk, akik gyászólunk. Márpedig egy rendszerváltozás, amelyik azt hiszi, hogy ő más, mint az elődje örömet kellene, hogy okozzon. Ugyan ki az aki ma örülni tud, és akkor ezek a szörnyű vöröscsillagos sapkák megjelennek. Senki nem gondolt az új pártban arra, vagy még mindig félnek gondolni rá, és gondoskodni a vörös terror csillagjainak a végleges eltaposásáról? üdvözlettel: Ludwigné."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|