|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. október 12., csütörtök - Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága csütörtöki ülésén észrevételeivel kiegészítve elfogadta a sarkalatos törvények közül az Alkotmány módosításáról, illetve az Országgyűlési képviselők választásáról szóló jogszabálytervezeteket. A vitából kitűnt: a képviselők egyáltalán nem úgy érzik, hogy feladatuk egyszerűen csak a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadott sarkalatos törvények megszavazása lenne, viszont a jövő érdekében kompromisszum-készségüknek is tanújelét adták. A képviselőknek azt a jogát, hogy a napirenden lévő törvényjavaslatokban lelkiismeretük szerint döntsenek, az Igazságügyi Minisztérium jelen lévő munkatársa is megerősítette, aki azonban egyúttal a megállapodások tiszteletben tartását kérte a résztvevőktől. Mint az egyik képviselő rámutatott, a többpártrendszerben várhatóan megszokott gyakorlat lesz, hogy a legfontosabb kérdésekben még a parlamenti tárgyalások előtt egyeztetik álláspontjukat a pártok, így azt most sem kifogásolja. Egy másik képviselő szerint az sokkal sértőbb az Országgyűlés számára, hogy lényeges dolgokban évekig nem kérték ki, nem hallgatták meg a véleményüket, de most, a helyzet nehezebbre fordulásával tőlük várják a korábbi döntések felülvizsgálatát.
Az alkotmánymódosítás szövegére, tartalmára a bizottság tagjai
több pontosító, kiegészítő javaslatot is tettek. Így például Szabó
Kálmán budapesti képviselő célszerűnek látta az állam kötelességei
között a termőföldek, az erdők és a természeti kincsek nemzeti
tulajdonának védelmét is megfogalmazni. Hiányolta a tervezetből a
közigazgatási bíróságok intézményének a felállítását is, mert ezt
szerinte az állampolgári jogok biztosa sem pótolhatja. A
tanácskozáson azonban kiderült, hogy a közigazgatási bíróságokról
szóló törvényjavaslat készül - bár arra az új alkotmányban valóban
nincs utalás -, s még decemberben az Országgyűlés elé kerül. A
köztársasági elnök hatalmi pozíciójának meghatározásánál pedig
Bognár József (országos lista) azt javasolta figyelembe venni, hogy
egy várható koalíciós kormány működése feltételezi, hogy a
köztársasági elnöknek olyan jogköre, tekintélye legyen, amivel
érdemi lépéseket tud tenni a pártok között felmerülő
véleménykülönbségek egyeztetésére. (folyt.köv.)
1989. október 12., csütörtök 19:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Mélységesen megrázott az a kép, amit október 2 3-ánaZDF 19 órás Heute adásában láttam a budapesti köztársaság hírűiadásával kapcsolatban, ugyanis a felvonultatott fiatal katonák vörös csillagos orosz formájú sapkákban voltak és a derékszijrLk csattján is csillagot láttam. Micsoda megsértése ez ennek a szomorú emlékezésnek. A Köztársaság kikiáltása sem volt jól választva ezzel a nappal, történelmünk egyik legfájdalmasabb], mert fájdalmakban gazdagok vagyunk, napja kezdődött 1956. október 23-án, és még sokan, nagyon sokan élünk, akik gyászólunk. Márpedig egy rendszerváltozás, amelyik azt hiszi, hogy ő más, mint az elődje örömet kellene, hogy okozzon. Ugyan ki az aki ma örülni tud, és akkor ezek a szörnyű vöröscsillagos sapkák megjelennek. Senki nem gondolt az új pártban arra, vagy még mindig félnek gondolni rá, és gondoskodni a vörös terror csillagjainak a végleges eltaposásáról? üdvözlettel: Ludwigné."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|