|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (2. rész)
|
Felmerült az is, hogy a köztársasági elnöki intézmény bevezetéséhez a törvényjavaslat kimunkálói - a politikai egyeztető tárgyalások megállapodása alapján - az 1946. évi I. törvénycikket vették alapul, ám hiányosan. A kormány, a törvényhozás és a köztársasági elnök jogállásának elvi tisztázása nélkül a törvénytervezetben kuszává váltak a hatalmi ágak megosztásán alapuló viszonyok. Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar megye, 4. vk.) a törvényjavaslat jellegét elemezve úgy vélte: az alkotmánymódosítást politikai súlya, tartalma miatt nem elegendő módosításnak nevezni. Ez az alkotmány, ha elfogadja a Parlament, teljesen új alapokra helyezi az államhatalmi szervek tevékenységét, a gazdasági, a politikai, a társadalmi berendezkedést, negligálva az 1949-es sztálinista alkotmány szellemét tükröző rendelkezések túlnyomó többségét. Ha a parlament arra legitim, hogy megalkossa a sarkalatos törvényeket - mondotta -, akkor a békés átmenetben betöltendő történelmi szerepének megfelelően egy ideiglenes, társadalmi sorsfordulót kifejező alkotmány elfogadásával elhatárolhatja magát a sztálinista alkotmánytól. Az ideiglenes vagy átmeneti alkotmány elnevezést támogatta Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar megye, 13. vk.) is. Az általános észrevételeket az egyes paragrafusok tételes megvitatása követte. A minisztérium előterjesztéséhez ugyanis több kilónyi módosító indítvány érkezett be. A részletes vitában az első igazi ütközőpont a köztársasági elnöki intézmény volt. A bizottság tagjai és az érdeklődő képviselők - önmagukkal is viaskodva, hogy a politikai felelősséget, választóik érdekeit avagy a szakember véleményét tartsák-e elsődleges szempontnak - szinte minden lehetőséget felvetettek. A bizottság pénteken folytatja munkáját. (MTI)
1989. október 12., csütörtök 18:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Mélységesen megrázott az a kép, amit október 2 3-ánaZDF 19 órás Heute adásában láttam a budapesti köztársaság hírűiadásával kapcsolatban, ugyanis a felvonultatott fiatal katonák vörös csillagos orosz formájú sapkákban voltak és a derékszijrLk csattján is csillagot láttam. Micsoda megsértése ez ennek a szomorú emlékezésnek. A Köztársaság kikiáltása sem volt jól választva ezzel a nappal, történelmünk egyik legfájdalmasabb], mert fájdalmakban gazdagok vagyunk, napja kezdődött 1956. október 23-án, és még sokan, nagyon sokan élünk, akik gyászólunk. Márpedig egy rendszerváltozás, amelyik azt hiszi, hogy ő más, mint az elődje örömet kellene, hogy okozzon. Ugyan ki az aki ma örülni tud, és akkor ezek a szörnyű vöröscsillagos sapkák megjelennek. Senki nem gondolt az új pártban arra, vagy még mindig félnek gondolni rá, és gondoskodni a vörös terror csillagjainak a végleges eltaposásáról? üdvözlettel: Ludwigné."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|