|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. október 12., csütörtök - A sarkalatos törvényekre vonatkozó módosító indítványok, javaslatok garmadáját kellett és kell áttanulmányoznia, illetve azok beépítéséről vagy elvetéséről döntenie az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának, amely csütörtökön kezdte meg kétnaposra tervezett ülését. A bizottság úgy döntött - figyelembe véve a rá háruló nagy jelentőségű feladatot -, hogy ha a szükség úgy hozza, hétfőn is folytatja munkáját.
A tanácskozáson - amelyen részt vett az Orsszággyűlés elnöke és
két alelnöke is - a törvénytervezetekhez szóbeli kiegészítést fűző
Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes a törvények
előkészítésének menetét vázolva kijelentette: a jelen történelmi
szituációban az igazságügyi tárca nem tehet mást, mint hogy a
pártérdekeken felülemelkedve, a szó nemes értelmében kiszolgálja a
népet és a nép akaratát megjeleníteni hivatott Országgyűlést. Utalva
a képviselőknek arra dilemmájára, hogy a politikai egyeztető
tárgyalások milyen mértékben érintik a parlament jogkörét,
korlátozzák-e és milyen mértékben döntéseit, felolvasta az
Alkotmányjogászok Egyesületének állásfoglalását. Aláhúzta, hogy
annak tartalmával, szellemiségével teljes mértékben egyetért. Annak
a meggyőződésének adott hangot: az Országgyűlésnek az a feladata,
hogy tiszteletben tartva a politikai egyeztető tárgyalások
eredményeit, a jobbítás szándékával kigyomlálja a
törvénytervezetekből a kodifikációs fogyatékosságokat. Ez utóbbiak
ugyanis meggátolhatják azt, hogy az Országgyűlés politikai és jogi
szempontból egyaránt jó sarkalatos törvényeket alkothasson.
A bizottság elsőként az alkotmány módosításáról szóló
törvényjavaslattal foglalkozott. A törvénytervezet általános vitája
összefonódott az alkotmánymódosítás jellegének tisztázásával. A
képviselői észrevételek között szerepelt például: a törvényjavaslat
nem érzékelteti eléggé, hogy Magyarországon többpártrendszer lesz;
nem derül ki világosan az Országgyűlésnek a Minisztertanáccsal
szembeni primátusa. Volt, aki hiányolta, hogy ez az
alkotmánymódosítás sem rögzíti a magyar Himnuszt. Elhangzott az a
kifogás is: míg a törvényjavaslat április 30-ában jelöli meg az
alkotmánymódosítással összefüggő más törvénymódosításoknak, illetve
az új törvények megalkotásának határidejét, addig nem rendelkezik
arról, hogy mi történjék az alkotmányellenessé váló törvényekkel,
jogszabályokkal. (folyt. köv.)
1989. október 12., csütörtök 18:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Mélységesen megrázott az a kép, amit október 2 3-ánaZDF 19 órás Heute adásában láttam a budapesti köztársaság hírűiadásával kapcsolatban, ugyanis a felvonultatott fiatal katonák vörös csillagos orosz formájú sapkákban voltak és a derékszijrLk csattján is csillagot láttam. Micsoda megsértése ez ennek a szomorú emlékezésnek. A Köztársaság kikiáltása sem volt jól választva ezzel a nappal, történelmünk egyik legfájdalmasabb], mert fájdalmakban gazdagok vagyunk, napja kezdődött 1956. október 23-án, és még sokan, nagyon sokan élünk, akik gyászólunk. Márpedig egy rendszerváltozás, amelyik azt hiszi, hogy ő más, mint az elődje örömet kellene, hogy okozzon. Ugyan ki az aki ma örülni tud, és akkor ezek a szörnyű vöröscsillagos sapkák megjelennek. Senki nem gondolt az új pártban arra, vagy még mindig félnek gondolni rá, és gondoskodni a vörös terror csillagjainak a végleges eltaposásáról? üdvözlettel: Ludwigné."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|