|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. október 12., csütörtök - Jóllehet az alkotmány módosításáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatok megvitatása során az Országgyűlés honvédelmi bizottsága szövegmódosító indítványt nem dolgozott ki a parlament soron következő ülésére, a képviselők számos javaslatot fogalmaztak meg csütörtöki ülésükön a Parlamentben.
Egyebek között szorgalmazták, hogy az egyéni választókerületi
képviselőhelyek számát növeljék a területi, illetve az országos
lista terhére. Az ülésen felvetődött, hogy a választójogi
törvénytervezetet az Országgyűlés két fordulóban tárgyalja, s az
elképzeléseket az októberi ülésszakot követően bocsássák társadalmi
vitára. Többen javasolták, hogy ne csak most, hanem a későbbiekben
is népszavazás döntsön a köztársasági elnök személyéről. Az
alkotmány módosítása kapcsán az egyik képviselő kifogásolta azt az
elképzelést, amely szerint rendkívüli állapotról a fegyveres erők
külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról a honvédelmi tanács
döntsön. Szerinte e kérdésben mindenkor az Országgyűlés
jóváhagyására lenne szükség. Indítványozta, hogy a honvédelmi
bizottság elnöke is kapjon helyet a honvédelmi tanács tagjai között,
s az Országgyűlésnek, illetve a bizottságnak legyen joga a tanács
döntéseit felülvizsgálni és megvétózni.
A vitát megelőzően Bogdán Tibor, az Igazságügyi Minisztérium
főosztályvezető-helyettese az alkotmánymódosítás kapcsán
hangoztatta: átfogó, jelentős változások vannak készülőben, az
alkotmány teljes reformjára azonban a mostani átmeneti időszakban
nincs szükség. A tervezet számos kompromisszumot tartalmaz, ezek
azonban nem mentek a szakmai követelmények rovására. A pártok
gazdálkodásával összefüggésben a különleges szabályokat indokolva
rámutatott: a közélet tisztasága, illetve a pártok speciális jellege
miatt e szabályok kodifikációs szempontból nem illeszthetők az
egyesülésről szóló törvénybe, ezért kell külön jogszabályt alkotni.
Csalótzky György, a Belügyminisztérium
főosztályvezető-helyettese szerint a képviselők választásáról szóló
törvényjavaslat egyike azoknak, amely az egész ország sorsa,
politikai-társadalmi fejlődése szempontjából alapvető jelentőségű.
Az országos lista jelentősen eltér az eddig ismerttől, egyfajta
kiegyenlítő rendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a töredék
szavazatok ne vesszenek el. (folyt.köv.)
1989. október 12., csütörtök 17:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Mélységesen megrázott az a kép, amit október 2 3-ánaZDF 19 órás Heute adásában láttam a budapesti köztársaság hírűiadásával kapcsolatban, ugyanis a felvonultatott fiatal katonák vörös csillagos orosz formájú sapkákban voltak és a derékszijrLk csattján is csillagot láttam. Micsoda megsértése ez ennek a szomorú emlékezésnek. A Köztársaság kikiáltása sem volt jól választva ezzel a nappal, történelmünk egyik legfájdalmasabb], mert fájdalmakban gazdagok vagyunk, napja kezdődött 1956. október 23-án, és még sokan, nagyon sokan élünk, akik gyászólunk. Márpedig egy rendszerváltozás, amelyik azt hiszi, hogy ő más, mint az elődje örömet kellene, hogy okozzon. Ugyan ki az aki ma örülni tud, és akkor ezek a szörnyű vöröscsillagos sapkák megjelennek. Senki nem gondolt az új pártban arra, vagy még mindig félnek gondolni rá, és gondoskodni a vörös terror csillagjainak a végleges eltaposásáról? üdvözlettel: Ludwigné."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|