Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (1. rész)
1989. október 10., kedd - Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Dobi Ferencnek, a testület titkárának elnökletével kedden a Parlamentben ülést tartott. A bizottság az adóreform jövő évi teendőit elemezte. Az ülésen Nagy István pénzügyminiszter-helyettes elmondotta: a költségvetés jelenlegi helyzetében csak úgy lehet az átlagos adószintet csökkenteni, ha a társadalmi közös kiadásokat is sikerül mérsékelni. Az utóbbinak azonban jelentős akadályai vannak, így például az, hogy a közös kiadásokat is terheli az infláció. A vitában felszólaló képviselők éppen azokkal a törvényjavaslatokkal foglalkoztak, amelyekről úgy látják, hogy hatásukra romlana a belföldi ellátás és az export is mérséklődne, mivel újabb megpróbáltatásoknak tennék ki az élelmiszergazdaság jövedelmezőségét, s veszélyeztetnék a gazdaságilag gyenge üzemek talponmaradását. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) soknak tartja a személyi jövedelemadó átlagosan 14,5 százalékos adókulcsát, mert a nagyobb adónak esetenként teljesítmény visszatartó hatása van; másokkal együtt a 11,5 százalékos átlagos adókulcsot tartaná reálisnak. A jövedelemadóból befolyt összegek sorsáról szólva megnyugtatónak tartja, hogy azzal a tanácsok rendelkeznek, ám véleménye szerint a kisebb települések továbbra sem jutnak elég pénzhez. Ezzel kapcsolatos gondra világított rá Fenyvesi Henrik (Somogy m., 7.vk.), aki a Balaton melletti községek tanácsi vezetőinek panaszát tolmácsolta: a másutt lakó üdülőtulajdonosok jövedelemadójához nem a tóparti települések tanácsai, hanem az illetők állandó lakhely szerinti tanácsai jutnak. Fodor Sándor (Fejér m., 5.vk.) képviselő szerint az adók módosításáról készülő három törvénytervezet túlságosan bevételcentrikus, s kedvezményeket alig tartalmaz. Könnyen kiderülne, hogy miként lehetne könnyíteni az adózók helyzetén, akkor, ha a Pénzügyminisztérium október végéig elszámolna az idei háromnegyedévi adóbevételekkel, s bemutatná a képviselőknek azt is, hogy a bevételt a költségvetés mire fordította. Ezek után a testületek könnyebben tárgyalnának a törvénytervezetekről. A képviselő nem értett egyet azzal, hogy a szabályozás megszünteti a háztáji és illetményföld adómentességét, ha az onnan származó érték a 6 ezer forintot meghaladja. Ezt azzal indokolta, hogy a háztáji művelésére már képtelen, a munkában megrokkant tsz-tag nem tehet arról, hogy a háztáji után járó 20-25 mázsa kukorica ma már nem 6 ezer, hanem 12-13 ezer forintot ér. (folyt.köv.) 1989. október 10., kedd 18:59
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »