|
|
 |
|
 |
Ülést tartott az Országgyűlés kulturális bizottsága (2. rész)
|
A kulturális bizottság támogatásáról biztosította dr. Nemes
Tamás (Komárom megye) indítványát, miszerint az Alkotmánybíróság
székhelye Esztergom legyen. Zsigmond Attila (Budapest) az ellenzéki
demokrata képviselőcsoport nevében elfogadásra ajánlotta az
alkotmány módosításáról, az alkotmánybíróságról, valamint a pártok
működéséről és gazdálkodásáról szóló törvénytervezeteket. Mándity
Marin (országos lista) hangsúlyozta: sokkal aktívabb, támogatóbb
nemzetiségi politikára van szükség, mint eddig. Az alkotmány mondja
ki, hogy Magyarország népét a magyar nemzeten kívül az itt élő
nemzetiségek is alkotják. Olyan alkotmányt várunk - mondotta -,
amely nemcsak deklarál, hanem garanciát is biztosít anyanyelvük,
kultúrájuk megőrzéséhez, s amely példaértékű a szomszédos országok
számára is.
A testület - Zsigmond Attila kezdeményezésére - támogatásáról
biztosította a munkásőrség feloszlatását, ami a kormány hatáskörébe
tartozik. Árvai Lászlóné egri képviselő arról tájékoztatta a
bizottságot, hogy Esztergom, Sárospatak és Veszprém országgyűlési
képviselőjével együtt kezdeményezi - a világörökséghez hasonlóan - a
nemzeti örökség kitüntető cím meghonosítását. Ehhez várják a
kiemelkedő adottságokkal bíró városok jelentkezését.
Végezetül az adótörvények módosításáról szóló javaslatokat
tekintették át a bizottság tagjai; e törvénytervezeteket a parlament
novemberi ülésszakán tárgyalják meg. Többen szót emeltek a művészek,
a közművelődési dolgozók, a műszaki értelmiségiek érdekében. Farkas
István pénzügyminiszter-helyettes szerint a szellemi tevékenység
feltételeinek javítása nem az adórendszer feladata, a megbecsülést a
jövedelmeknek kell kifejezni. Mivel a vaskos előterjesztéseket
minden bizonnyal később fogják részletesen tanulmányozni a
képviselők, a novemberi ülésszak előtt még módjuk lesz konzultálni a
PM szakértőivel.
A testület támogatásáról biztosította a parlament
műszaki-gazdasági modernizációs képviselőcsoportjának
állásfoglalását az adótörvények módosításáról. Ebben konkrét
javaslatokat is megfogalmazott a képviselőcsoport, így például:
1990-ben a lakosság átlagos adóterhe nem lehet több mint 11-12
százalék; meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy amennyiben az
egy főre jutó családi jövedelem a létminimum alatt van, a keresők ne
adózzanak. Az áfára vonatkozóan azt indítványozták, hogy a műszaki
fejlesztés, a szerkezetátalakítás, a gazdaság élénkítése érdekében a
beruházások adóztatását már a jövő évtől meg kell szüntetni; a
vállalkozási nyereségadót pedig 35 százalékban kell megállapítani.
(MTI)
1989. október 10., kedd 18:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Mélységesen megrázott az a kép, amit október 2 3-ánaZDF 19 órás Heute adásában láttam a budapesti köztársaság hírűiadásával kapcsolatban, ugyanis a felvonultatott fiatal katonák vörös csillagos orosz formájú sapkákban voltak és a derékszijrLk csattján is csillagot láttam. Micsoda megsértése ez ennek a szomorú emlékezésnek. A Köztársaság kikiáltása sem volt jól választva ezzel a nappal, történelmünk egyik legfájdalmasabb], mert fájdalmakban gazdagok vagyunk, napja kezdődött 1956. október 23-án, és még sokan, nagyon sokan élünk, akik gyászólunk. Márpedig egy rendszerváltozás, amelyik azt hiszi, hogy ő más, mint az elődje örömet kellene, hogy okozzon. Ugyan ki az aki ma örülni tud, és akkor ezek a szörnyű vöröscsillagos sapkák megjelennek. Senki nem gondolt az új pártban arra, vagy még mindig félnek gondolni rá, és gondoskodni a vörös terror csillagjainak a végleges eltaposásáról? üdvözlettel: Ludwigné."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|