|
|
|
|
A terv- és költségvetési bizottság ülése (2. rész)
|
Békesi László egyetértett az indítvánnyal, ám azt mondta, hogy a pénzügyi kormányzat az MSZMP vagyonáról nem tud számot adni. Csak arról rendelkezik adatokkal, hogy a költségvetés az elmúlt években mennyi folyó- és beruházási támogatást folyósított. Erről is csupán 1978-ig, a pártvagyon államosításának idejéig vannak részletes adatok. Amennyiben a képviselő ennél korábbi időszakra is kivácsni, az összesítést nem tudják elvégezni a soronkövetkező ülésszakra. Ezután rövid vita bontakozott ki arról, hogy az MSZMP által használt ingatlanok, üdülők, épületek és egyéb vagyontárgyak kinek a tulajdonában vannak. Amennyiben állami tulajdonról van szó, akkor nem elégedhet meg az Országgyűlés csupán a költségvetési támogatások feltérképezésével, hanem a teljes vagyonleltárt követelnie kell - hangsúlyozta Kovács András (Heves megye). Végül is olyan megállapodás született, hogy a pénzügyminiszter a következő ülésen csupán a költségvetésből nyújtott támogatásokról ad számot, arról viszont nem döntöttek, hogy a bizottság felkéri-e az MSZMP-t, hogy más forrásból származó vagyontárgyairól is adjon képet. Végül Puskás Sándor terjesztette a bizottság elé az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot. Röviden ismertette jelentőségét, majd ezután a képviselők a törvény szövegezésével kapcsolatos minden egyes paragrafust érintő munkába kezdtek. Mivel a sok javaslat miatt nem tudták befejezni, ezért a bizottság hétfőn ismét összeül és folytatja a törvényjavaslat előkészítését. x x x Az ülés szünetében Puskás Sándor az újságírókat tájékoztatta arról, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat előkészítése során - amelyet a terv- és költségvetési bizottság által létrehozott szakbizottság végez - meglehetősen sok értetlenséggel találkoznak. Sokan azt vetik szemükre, hogy nem történik más, mint a cégtábla átfestése. Az Állami Számvevőszék csupán a központi népi ellenőrzés szerepét fogja átvenni. Puskás Sándor hangsúlyozta: alapvető változásról van szó. Az Állami Számvevőszék teljesen független szervezet lesz, amely csupán a Parlamentnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. A KNEB több mint 600 fős apparátusa helyett az Állami Számvevőszék alig 300 szakembert foglalkoztat majd, ám ezek speciálisan kiképzett, hozzáértő, a végrehajtó hatalom ellenőrzésére alkalmas szakértők lesznek. A szervezet vidéken is fog működni. Öt regionális központot hoznak létre. Nem megyei rendszert alakítanak ki, hogy így is elkerüljék a helyi függőségi viszonyok kialakulását. (folyt. köv.)
1989. szeptember 20., szerda 16:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Mélységesen megrázott az a kép, amit október 2 3-ánaZDF 19 órás Heute adásában láttam a budapesti köztársaság hírűiadásával kapcsolatban, ugyanis a felvonultatott fiatal katonák vörös csillagos orosz formájú sapkákban voltak és a derékszijrLk csattján is csillagot láttam. Micsoda megsértése ez ennek a szomorú emlékezésnek. A Köztársaság kikiáltása sem volt jól választva ezzel a nappal, történelmünk egyik legfájdalmasabb], mert fájdalmakban gazdagok vagyunk, napja kezdődött 1956. október 23-án, és még sokan, nagyon sokan élünk, akik gyászólunk. Márpedig egy rendszerváltozás, amelyik azt hiszi, hogy ő más, mint az elődje örömet kellene, hogy okozzon. Ugyan ki az aki ma örülni tud, és akkor ezek a szörnyű vöröscsillagos sapkák megjelennek. Senki nem gondolt az új pártban arra, vagy még mindig félnek gondolni rá, és gondoskodni a vörös terror csillagjainak a végleges eltaposásáról? üdvözlettel: Ludwigné."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|