Rendszerváltás és az MTI

	Francia tömegtájékoztatás - Magyarország 2.
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Párizs, 1989. október 24. kedd (MTI-tud.) - Vastag betűs címekkel, oldalakon át számolt be kedden a francia sajtó a magyarországi eseményekről, a köztársaság kikiáltásáról, október 23-a megünnepléséről. A Libération például nem kevesebb, mint négy oldalt szentelt az erről szóló beszámolóknak, kommentároknak, de nagy helyet kaptak ezek a hírek a többi párizsi és vidéki napilapban is. A francia televíziós állomások kedd reggeli híradói is bőséges jelentésekben tértek vissza a budapesti tudósításokra. A Libération Habsburg Ottót is felkérte az események kommentálására. Szerinte ,,jóízlésről tanúskodik, hogy a köztársaságot annak a napnak évfordulóján kiáltották ki, amikor a mozgalom elkezdődött,,. Véleménye szerint a demokratizálás folyamata feltartóztathatatlan, bár az elnökválasztásra meghatározott módszer ,,antidemokratikus,, , mert ,,az ellenzéknek nincs ideje megszerveződni,,. Habsburg Ottó óvatosságra int nyilatkozatában, s kevesli a Lengyelországnak és Magyarországnak szánt EGK-segítséget. A Libération kérdésére elmondotta, nem kíván jelölt lenni a jelenlegi elnökválasztáson, de ha annak idopontját elhalasztanák, ,,esetleg felülvizsgálhatja álláspontját, ha meggyőződik arról, hogy egy ilyen lépésre szükség van a valóban demokratikus rendszer létrehozásához,,. (folyt.) 1989. október 24., kedd 18:17
Vissza »

	Francia tömegtájékoztatás - Magyarország 2. /2/
A Le Figaro tudósítása szerint a hétfő esti százezres nagygyűlés volt a megemlékezések csúcspontja. Mind ez a tudósítás, mind a France-Soir beszámolója megírja, hogy a köztársaság kikiáltását és a megemlékezéseket jelképesen kapcsolták össze. A L,Humanité, az FKP lapja ,,Vadászat a jelképekre,, c. tudósításában kiemeli, hogy a köztársaság abban a pillanatban szűnt meg népi lenni, amikor a középületeken kioltották a vörös csillagokat. ,,A Duna partján egymást követik a névváltoztatások azóta, hogy a hatalmon levő politikai erő felszámolta nevében a munkás jelzőt, a Magyar Szocialista Párt megalakulásával,, - írja a lap. ,,A népi jelző kiiktatásával a magyar vezetők jelképesen is meg akarták erősíteni, hogy szakítanak azzal a szovjet modellel, amely valamennyi kelet-európai országban érvényesült.,, A jelentés beszámol az 1956 érékelése körüli korábbi vitákról, az alkotmány módosításáról, és a választási tervekről is. A Le Quotidien de Paris, amely ugyancsak részletes budapesti tudósítást közölt, szerkesztőségi cikkében párhuzamba állítja a magyarországi fejleményeket és az NDK-ban bekövetkezett változásokat, azt hangoztatva, hogy ,,felgyorsul a történelem menete,,. A Le Figaro a ,,magyar módszerről,, közölt olvasói hozzászólást Charles Lambroschini tollából. ,,A magyarok hívek maradnak ahhoz az eredetiségükhöz, amely eddig is fő erősségük volt,, - írja a szerző, bár véleménye szerint ,,politikai bakugrásról,, van szó, amikor nevet változtat a kommunista párt és megváltozik az állam elnevezése is. Ugyanakkor úgy véli, hogy Magyarország, amely már a hatvanas években a reformok útjára lépett, most ismét példát mutatot, mert az egész világ előtt leleplezte, hogy az ,,ellenőrzött szabadság,, koncepciója korlátozott, s a gazdaság megreformálása lehetetlen a politikai felépitmény párhuzamos átalakítása nélkül. A magyar módszer előnye kettős a szerző szerint: egyrészt a forradalom békésen mehet végbe, másrészt a Szovjetunió kénytelen áldását adni arra. Hibája viszont az, hogy a látványos átalakulás nem meggyőző, s a közvéleménynek nem ad más választást, mint azt, hogy vagy cinikusan, vagy szkeptikusan szemlélje az eseméneket. +++ 1989. október 24., kedd 18:23
Vissza »