|
|
 |
|
 |
- Interjú Vásárhelyi Miklóssal - 4. folyt.
|
Nagy Imre, a volt kommunista szembefordult a Szovjetunióval és a
világ akkori összes kommunista pártjaival, amikor Magyarország
függetlenségéről, semlegességéről, önállóságáról volt szó. És ezt a
szerepet a kínpadig vállalta.
- Volt-e benne valaha is habozás vagy félelem? Gondolt-e valaha
például a családjára?
- Sajnos nehezen tudnék, nem tudok erre pontos választ adni,
hiszen mi majdnem két évig voltunk letartóztatva a perünk előtt, és
egymástól tökéletesen izolálva, úgyhogy semmilyen alkalmunk nem volt
akár egy szót is váltani egymással. Csak a tárgyaláson voltam tanúja
az ő magatartásának, amelyik rendíthetetlen, megingathatatlan volt.
Nagyon jó családapa volt, nagyon szerette az unokáit is, a barátait,
melegszívű ember volt, de ezen a tárgyaláson rettenthetetlen volt,
és minden mást háttérbe szorított az, hogy a meggyőződéséből nem
hajlandó egy jottányit sem feladni annak érdekében, hogy esetleg
megmentse az életét.
- A börtönben - úgy tudom - azért a foglyok mégis mindig
váltanak egymással információt, akármennyire nem tetszik ez az
őröknek, mindig megvan a módja. Önök hallottak-e egymásról?
- Abszolúte nem hallottunk egymásról, véges-végig magánzárkában
voltunk, és olyan rendkívül szigorú őrizet alatt, hogy jobbra is
balra is tőlünk egy-egy cella üresen maradt. Tudomásom szerint
nemcsak én, hanem a többiek is, akik ezt a pert túlélték, és akikkel
alkalmam volt beszélni, egyöntetűen azt mondták, hogy soha semmiféle
alkalmuk nem volt vádlott-társaikkal beszélni, s ugyanígy volt az én
esetemben is; nemcsak Nagy Imrével nem tudtam beszélni, hanem
egyetemista korom legjobb barátaival, Losonczi Gézával, Szilágyi
Józseffel, Gimes Miklóssal sem tudtam a vizsgálat egész ideje alatt
és a tárgyalás alatt sem még egy szemvillantást is váltani. (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (10.23-12.20) - Padlóról talpra
"Estére a Kossuth téren újfent több tízezren gyülekeztek.... A rendőrök először jelentek meg a sapkájukon nemzetiszínű jelvénnyel, a korábbi vörös csillag helyett... Demokratizálódásuk sebessége még Szűrös átalakulásáét is felülmúlta. Részemről padlóra, illetve földre kerültem. No, nem a visszásságoktól, hanem attól, hogy előző nap még az örményeknél valami olyat ettem, ami megártott, másrészt a rettentő fáradtságtól. Jórészt tehát a fűben heverészve élveztem a műsort. Még annak sem tudtam különösebben örülni, hogy jól fogyott a Magyar Narancs, az alkalmi rikkancsok egyiket adták el a másik után."
MTV2 nézői telefonok:
"- 18 órakor a Hirekben tessék szives bemondani a totót.
- Mért engedtek szóhoz jutni szemétláda, volt ÁVH-s ügynököket, fasisztákat, szemétládákat, lázitókat. Látniuk kell, néhány száz előkészitett FIDESZ-es löki a süketet, a nagy tömeg csendben van. A nagy tömeg nem ért egyet azzal, ami ott folyik.
- Obersovszki Gyula buzi, szar alak. Elnézést a kifejezésért. Ez a most beszélő ember, ennek a Magyar Köztársasághoz semmi köze. Ez gyáván elpucolt. Magyarul rosszul beszél. Megtollasodtak, Obersovszkyval, a Fónayval, ezzel együtt. Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, a nyugat pénzén. Most a dolgozó emberről beszélek. Vegyék már észre, hogy hogy mennek el ott az embrek, mennyire nem értenek egyet ezzel a szemétláda társasággal, és mennyire szervezték meg ezt a tapsolást, meg ezt a lazítást. Pozsgay úr„ nézze, hogy mit csinált. Németh Miklós úr, nézze,,hogy mit csinált. Ezek után gondolják, hogy önök még a jövő toéiKH valakik lesznek a választás után?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|