|
|
 |
|
 |
Gereben István október 23-ikáról és a pártról
|
---------------------------------------------
Washington, 1989. október 23. (Amerika Hangja, Világhíradó) - A
18-as stúdió mikrofonjánál, illetve telefonjánál Bognár Vera.
Beszélgető partnerem Gereben István, a Magyar Szabadságharcosok
Szövetségének társelnöke.
Hallgatóink bizonyára jól ismerik, Gereben István többször
szerepelt Rádióhídunkban, többször szerepelt adásainkban is. Az
alkalom, amiért most idekértük, az az 1956-os magyar forradalom
évfordulója, első szabad évfordulója, s ez nagy részben annak a
szövetségnek az érdeme, amelyet Gereben István vezet.
- A magyar forradalomnak odahaza nyíltan, ha nem is teljesen
szabadon való megünneplése mindannyiunkat reménnyel tölt el.
Ugyanakkor aggodalommal is. A magyar forradalom 1956-os
államminisztere, Bibó István akkor, amikor a forradalom már teljesen
reménytelenné vált és már semmi remény nem volt arra, hogy az
utódvédharcok is eredménnyel járhatnak, megírta üzenetét a magyar
népnek, amelyben leszögezte, hogy a magyar nép feladata: utasítson
vissza minden együttműködést azzal, ami hazugság és erőszak. Ez az
erkölcsi útmutatás vezette szövetségünket és vezette szövetségünk
tagjait - köztük engem is - az elmúlt 33 év alatt. (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Gereben István véleménye - 1. folyt.
|
A gyakorlati útmutatás, amely ugyanebben a tanulmányában
olvasható, így szólt: A magyar nép emelje fel a forradalom
zászlaját, és védje meg minden meghamisítástól, minden
tiszteletlenségtől, mert a magyar forradalom zászlója az emberiség
szabadságának zászlaja is.
Mi ennek az útmutatásnak az alapján ténykedtünk az elmúlt 33 év
alatt, és ma, amikor nagy boldogsággal látjuk azt, hogy forradalmunk
most már nem a börtönökben, nem a Széchenyi Könyvtár hozzá nem
férhető könyvespolcain, hanem a magyar nép szeme előtt kapja meg azt
a tiszteletet, amelyet megérdemel, mi hozzátennénk még a hátralévő
időben ránk váró feladatot, amit Bibó talán nem látott előre. Mi
szeretnénk megvédeni a forradalmunkat a kisajátítás veszélyétől és
az elszürkülés veszélyétől is. És ez a két veszély ma nagyon erősen
fennáll.
- Megkérhetném rá, hogy ennek a kisajátításnak a veszélyéről
beszélne egy kicsit részletesebben?
- Minden nagy történelmi esemény arra szolgál, hogy kis emberek,
kis csoportok belemagyarázzák ebbe a világtörténelmi jelentőségű
eseménybe a maguk kis érdekeit. Ha végignézünk most az elmúlt
években a magyar forradalom kiértékelésére, akkor elkerülhetetlen
nem észrevennünk, hogy jobbról is, balról is próbáltak
forradalmunkat kisajátítani.
Voltak, akik az eurokommunizmus első megnyilvánulásának vélték,
voltak - kevesen -, akik a nemzeti szocialista Magyarország ideáit
látták felfedezni benne, pedig a magyar forradalom se nem több, se
nem kevesebb, mint a szabadság és az elnyomás elkerülhetetlen
összecsapása. A magyar forradalom 1956-ban klasszikus jelensége volt
az elnyomás és szabadság összecsapásának, úgyhogy én a magam
részéről a magyar forradalmat csak a puszta tények értékelésében
látom.
És melyek ezek a tények? (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Gereben István véleménye - 2. folyt.
|
A magyar forradalom, a magyar szabadság, a magyar nép
szabadságvágyának a kifejezője. A lyukas zászlótól a
munkástanácsokig, Nagy Imrétől Rácz Sándorig, a kilőtt orosz
tankoktól az akasztófákig, a hulló vörös csillagoktól a térdre
kényszerített magyar önérzetig. A magyar forradalom nem volt se
több, se kevesebb, s aki ebbe mást akar belemagyarázni, az
történelmet hamisít meg, és mi fogadalmunkhoz hűen vigyázunk arra,
hogy ezt a nagy magyar eseményt ne lehessen se hazugsággal, se
erőszakkal elszürkíteni, kisajátítani.
- Ezen a történelmi évfordulón Magyarország egy MSZP nevezetű
párt vezetésével köztársaságként néz szembe a múltjával. Egy kép:
névváltoztatás. Mond ez a névváltoztatás önnek valamit?
- A névváltoztatás, a magyar szavakkal való játszás a részemre
nem mond semmit. Eszembe juttatja Petőfi Sándor versét, amely így
szól: "Megint beszélünk, csak beszélünk, a nyelv mozog, s a kéz
pihen"... Én többször mondtam már, hogy Magyarországnak egyik nagy
problémája az, hogy a magyar szavak elveszítették jelentőségüket,
értéküket és főleg következményüket. Ezért én a magyar szavakban nem
tudok hinni. Az elmúlt két év megrendítette a hitemet a magyar szó
szentségében.
A magam részéről csak a tettek lesznek azok, amelyek eldöntik,
hogy a Magyar Szocialista Párt valóban új párt, vagy pedig marad az,
ami 1949 óta volt. Ne felejtsük el, hogy többször keresztülment már
ez a párt névváltozáson és lényegében sohasem változott. (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Gereben István véleménye - 3. folyt.
|
A tényeket nem lehet se letagadni, se megcáfolni. Kétségtelen,
hogy nagy változások történtek Magyarországon, de az a kulcskérdés,
hogy a párt hajlandó-e feladni vezető szerepét, hajlandó-e a
vagyonától megfosztani önmagát, hajlandó-e valóban pluralista,
demokratikus alapon választott magyar parlamentet, kormányt
engedélyezni, és főleg valóban kész-e arra - és ez nemcsak a pártra,
hanem az egész magyar társadalomra vonatkozik -, hogy azt a nagy
feladatot, amely a gazdasági helyzetnek a megjavítására vállalkozik,
és hajlandó-e vállalni elkerülhetetlen következményeit. Ezek a
próbakövei annak, hogy Magyarország valóban szabad lesz-e, és
Magyarország valóban gazdag lesz-e.
- Nem titok, hogy egy ilyen gazdasági átalakulás rengeteg
megszorítással, nélkülözéssel, áldozatvállalással fog járni a magyar
nép számára. Van-e Magyarországon pillanatnyilag olyan politikai
személyiség vagy párt, amelyik joggal kérheti a magyar népet erre az
áldozatvállalásra?
- Több olyan párt van Magyarországon, amely joggal kérheti a
magyar népet. A kérdés az, hogy a magyar nép milyen formában reagál
az ilyen kérésre. A vezetőképes ember, a vezetőképes párt az,
amelyik kellemetlen, kényelmetlen és áldozatokat kívánó célokat is
el tud fogadtatni a néppel. Nem tudom, hogy ma Magyarországon -
amikor a cinizmus, az apatizmus, a nemtörődömség és az egyéni
érdekek hajszolása soha nem látott mértékeket öltött - van-e ilyen
intézmény vagy személy, aki a magyarságot át tudja vezetni ezeken a
nehéz időkön anélkül, hogy tragédiába ne torkollna ez a folyamat.
Remélem, hogy van, mert nekünk, magyaroknak mindig megadatott az
az Úrtól, hogy kétséges időkben mindig kaptunk olyan vezetőt, aki
megtalálta a megfelelő utat Szent Istvántól Nagy Imréig. (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Gereben István véleménye - 4. folyt.
|
- A "joggal" alatt tulajdonképpen azt értettem, hogy ha én most
ellopom öntől a pénztárcáját, akkor milyen alapon kérem, hogy a
következő fizetéséig nélkülözzön, majd aztán azt én rendesen
beosztom.
- Kizárólag a Magyar Szocialista Pártra vonatkozik, amely hosszú
idő óta benntartotta kezét a magyar ember zsebében, és nemcsak
pénzétől, hanem lelkétől, jövőjétől is megfosztotta. Nem hiszem,
hogy a kommunista párton belül volna valaki - még Pozsgay Imre sem
-, aki a magyar népnek azt a bizalmát elnyerné, ami szükséges ahhoz,
hogy az elkövetkezendő egy-két éven keresztül vezetőjévé váljék.
- Ezen az évfordulón bizonyára Ön is sokakat gyászol, akiket
személyesen ismert és sokakat, akiket nem ismert személyesen.
Tudna-e egy pár vigasztaló szót mondani a hozzátartozóknak, az
élőknek, a családoknak?
- Azok, akik a magyar szabadságért haltak meg, örökké velünk
maradnak, örökké példaképünk maradnak. A hozzátartozók abból
merítsenek erőt, hogy azok, akik akár az akasztófán, akár az utca
porában lelték halálukat, nem hiába haltak meg, hiszen 33 év eltelte
kellett ahhoz, hogy az emberi és hazafiúi cselekedetüket végre
nyíltan felismerjük. Ez azt mutatja, hogy az idő nekik, mindig a
hősöknek, a szabadságért küzdőknek dolgozik.
- Nagyon szépen köszönöm. Most már csak arra kérném, hogy mondja
el nekünk, hallgatóinknak az Amerikai-Magyar Szabadságharcosok
Szövetségének üzenetét az évforduló alkalmával, a szabadságharc
szerte a világon élő résztvevői és Magyarország számára. (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Gereben István véleménye - 5. folyt.
|
"A magyar nép szabadságeszmébe vetett mélységes hitének
legjobbjainak - a pártdiktatúrával szembeni következetes
ellenállásának - 33 év után egyik legjelentősebb eredménye, hogy
első ízben ünnepelheti nyilvánosan az otthon dicső szabadságharcok
emlékét.
A Magyar Szabadságharcos Világszövetség 33 éven át hagyományosan
piros betűs nemzeti ünnepként ünnepelte október 23-ikát. Hogy a
hazában is örök érvényűen erre a magasztos rangra emelkedhessen,
tegyük ezt az emigrációba kényszerült magyarság egységes
megmozdulásának napjává.
Vállvetve az otthoniakkal, figyelmeztesse ez a megmozdulás a
nagyvilágot, de főként a párturalom gyakorlóit és a majdan hatalomra
kerülőket is, hogy jogában áll a népnek a hatalomból elmozdítani
mindazokat, akik nem a nép érdekeit szolgálják, s akik az emberi
szabadságjogokat nem biztosítják. A hitünkhöz és nemzetünkhöz
fejezzük ki megújúlt erővel töretlen hűségünket."
- Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést és nagyon szépen
köszönöm a Magyar Szabadságharcosok Szövetségének a nyilatkozatát,
amelyet eljuttatott így rádiónk hullámain keresztül Magyarországnak,
a Magyarországon élő bajtársaknak, híveknek. Gereben István, nagyon
szépen köszönöm a beszélgetést. +++
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (10.23-12.20) - Padlóról talpra
"Estére a Kossuth téren újfent több tízezren gyülekeztek.... A rendőrök először jelentek meg a sapkájukon nemzetiszínű jelvénnyel, a korábbi vörös csillag helyett... Demokratizálódásuk sebessége még Szűrös átalakulásáét is felülmúlta. Részemről padlóra, illetve földre kerültem. No, nem a visszásságoktól, hanem attól, hogy előző nap még az örményeknél valami olyat ettem, ami megártott, másrészt a rettentő fáradtságtól. Jórészt tehát a fűben heverészve élveztem a műsort. Még annak sem tudtam különösebben örülni, hogy jól fogyott a Magyar Narancs, az alkalmi rikkancsok egyiket adták el a másik után."
MTV2 nézői telefonok:
"- 18 órakor a Hirekben tessék szives bemondani a totót.
- Mért engedtek szóhoz jutni szemétláda, volt ÁVH-s ügynököket, fasisztákat, szemétládákat, lázitókat. Látniuk kell, néhány száz előkészitett FIDESZ-es löki a süketet, a nagy tömeg csendben van. A nagy tömeg nem ért egyet azzal, ami ott folyik.
- Obersovszki Gyula buzi, szar alak. Elnézést a kifejezésért. Ez a most beszélő ember, ennek a Magyar Köztársasághoz semmi köze. Ez gyáván elpucolt. Magyarul rosszul beszél. Megtollasodtak, Obersovszkyval, a Fónayval, ezzel együtt. Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, a nyugat pénzén. Most a dolgozó emberről beszélek. Vegyék már észre, hogy hogy mennek el ott az embrek, mennyire nem értenek egyet ezzel a szemétláda társasággal, és mennyire szervezték meg ezt a tapsolást, meg ezt a lazítást. Pozsgay úr„ nézze, hogy mit csinált. Németh Miklós úr, nézze,,hogy mit csinált. Ezek után gondolják, hogy önök még a jövő toéiKH valakik lesznek a választás után?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|