Rendszerváltás és az MTI

	A kormány és a SZOT vezetőinek megbeszélése - Sajtótájékoztató (1. rész)
1989. október 23., hétfő - A kormány- és a SZOT-vezetők hétfői megbeszélésének megkezdése után három és fél órával sem tudtak még konkrét megállapodásokról beszámolni a tárgyaló felek szóvivői. Mint ismeretes, a SZOT képviselői azzal a céllal ültek tárgyalóasztalhoz, hogy a családi pótlékok és a nyugdíjak tekintetében az újabb áremelések kompenzálásáról tárgyaljanak a kormánnyal. Mint Bajnok Zsolt, a kormány szóvivője a találkozó szünetében az újságíróknak elmondta: az álláspontok több órás vita után sem közeledtek egymáshoz. A kormány elsősorban a kisnyugdíjasok esetében tartja indokoltnak az áremelések egyszeri, egyösszegű ellentételezését, míg a szakszervezetek ragaszkodnak ahhoz, hogy ilyen kompenzációban valamilyen mértékben a gyermekes családok is részesüljenek. Bálint Attila, a SZOT szóvivője elmondta: a szakszervezetek véleménye szerint jövőre emelni kell a családi pótlékot és a nyugdíjat annak az összegnek a egytizenketted részével, amiben most egyszeri, egyösszegű kompenzáció címén megállapodnak. Az újabb áremelések kompenzálására a családi pótlékok vonatkozásában a SZOT álláspontja szerint annál is inkább szükség van, mert a legutóbbi kormány-SZOT találkozón az árak 15 százalékos mértékű emelkedésével számoltak, de azóta kiderült már, hogy az év végéig az infláció elérheti a 17-18 százalékot is. Ezzel kapcsolatban a kormány szóvivője szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy az átlagos áremelkedésen belül szóródások tapasztalhatók, az alapvető termékek és élelmiszerek ára mintegy 14 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké és az úgynevezett élvezeti cikkeké pedig 18 százalékkal emelkedik. Ezt a kormány véleménye szerint a kompenzáció elosztásánál is figyelembe kell venni. Ugyanakkor rámutatott: a kormány álláspontját jelentős mértékben befolyásolja az is, hogy az előrejelzések szerint a bérek is a tervezettnél jóval nagyobb mértékben, 16-18 százalékkal nőnek az idén. Bálint Attila elmondta, hogy ezt a tényt a szakszervezetek se vitatják, a SZOT tárgyalóküldöttsége viszont abból indul ki, hogy a bérek növekedésében is jelentős eltérések tapasztalhatók. (folyt.köv.) 1989. október 23., hétfő 18:56
Vissza »

	A kormány és a SZOT vezetőinek megbeszélése - Sajtótájékoztató (2. rész)
Abban mindkét tárgyalófél egyetért, hogy az átlagszámok nem alkalmasak az egyes rétegek helyzetének kifejezésére, márpedig mind a kormányzatnak, mind a szakszervezetnek fontos érdeke, hogy hiteles információi legyenek a különféle társadalmi csoportok életkörülményeinek alakulásáról. A sajtótájékoztató idején a SZOT kompenzációs igényei és a kormány által erre a célra igénybe vehető források között milliárdos nagyságrendű eltérés volt. A SZOT tárgyalócsoportjának vélekedése szwrint a forrásoo a társadalombiztosítás többletbevételeiből bővíthetők. (folyt.köv.) 1989. október 23., hétfő 18:59
Vissza »

	A kormány és a SZOT vezetőinek megbeszélése - Sajtótájékoztató (3. rész)
A kompenzációk ügyében a több mint ötórás tárgyalás végére sem sikerült konkrét megállapodásra jutniuk a kormány és a SZOT tárgyaló csoportjainak - tájékoztattak a szóvivők. A keretösszegek tekintetében azonban közeledtek az álláspontok. A tárgyalás kezdetekor a kormány összességében 5 milliárd forintos kompenzációs javaslatot terjesztett elő, amivel szemben a SZOT összesen 9.1 milliárd forint igényt támasztott. Mivel azonban a javaslatok csak közelítettek egymáshoz, a tárgyalófelek abban maradtak, hogy mind a kormány, mind pedig a szakszervezetek indítványát beterjesztik az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának, hogy az tárgyalja meg keddi ülésén. A bizottság bármelyik indítványt támogathatja majd, de úgy is dönthet, hogy egy harmadikat terjeszt - a SZOT-tal és a kormánnyal egyeztetve - az Országgyűlés elé. A találkozó napirendjén más témák is szerepeltek. A tárgyaló küldöttségek egyetértettek abban, hogy a szakszervezeti tisztségviselők jogvédelmét rendezni kell. Szóba került a munkaügyi bíróságok kérdése is, amelyek megszüntetése felvetődött a háromoldalú egyeztető tárgyalások során. A kormány álláspontja szerint az érdekvédelmi szervek belügye, hogy ezt a jogintézményt fönntartják-e vagy sem, mint ahogy semmilyen jogsegélyszolgálat megszüntetését sem kívánja indítványozni. A szakszervezetek továbbra is úgy vélekednek, hogy a munkaügyi bíróságokra szükség van, már csak azért is, hogy a vitás munkaügyi kérdésekben szakértői testület járjon el. A kormány képviselői a tárgyaláson 1990-re az oktatás és az egészségügy kivételével minden más támogatás befagyasztását helyezték kilátásba, ami azt jelenti, hogy a szakszervezeti üdültetés költségvetési támogatásának reálértéke sem nőne. Akkor viszont vagy 40 ezerrel kevesebben vehetnék igénybe a kedvezményes szakszervezeti üdülési lehetőségeket, vagy pedig az inflációs terheket is figyelembe véve, 60 százalékkal emelkednének a térítési díjak. A kormány álláspontja az, hogy ha a SZOT a szakszervezeti üdültetés szintentartására törekszik, ahhoz a forrásokat a tagdíjbevételekből biztosítsa. A tagdíjak megadóztatásának igényétől viszont a kormány nem kíván elállni, a kérdésben annyit vállalt csupán, hogy a kérdés minisztertanácsi vitájában a SZOT álláspontját is ismerteti. (folyt.köv.) 1989. október 23., hétfő 20:47
Vissza »

	A kormány és a SZOT vezetőinek megbeszélése - Sajtótájékoztató (4. rész)
A szakszervezetek azonban változatlanul nem tudják elfogadni, hogy a jövőben a tagdíjak is adózzanak, s nemcsak azért, mert a tagdíjakat külföldön sem terheli jövedelemadó, hanem, mert a szakszervezeti tagdíjak jelentős része, évente mintegy másfél milliárd forint, szociális kiadásokat szolgál. Így, ha a tagdíjak adóznának, az a szociális forrásokat is csökkentené. A kormány viszont következetesen érvényt kíván szerezni annak az álláspontjának, hogy az adókedvezményben részesülő kört szűkíteni kell, s nem preferálhat egyetlen társadalmi szervezetet vagy mozgalmat sem. Megállapodtak abban, hogy november elején újabb találkozót tartanak a kormány és a SZOT vezetői, amelyen egyebek között áttekintik a kormány és a szakszervezetek együttműködésének rendszerét, azzal az igénnyel, hogy az együttműködés valóban érdemi, partneri legyen. (MTI) 1989. október 23., hétfő 20:50
Vissza »