Rendszerváltás és az MTI

	NSZK: vélemények az NDK-beli vezetésváltásról (1. rész)
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: Bonn, 1989. október 19. csütörtök (MTI-tud.) - Az NSZK egyik vezető kelet-európai szakértője szerint Egon Krenz, az NDK új vezetője megértőbb és rugalmasabb politikát kíván majd folytatni a keletnémet lakosság irányában. Wolfgang Leonard azonban egyidejűleg azt is kifejtette a Deutscher-Depeschen Dienst nevű nyugatnémet hírügynökségnek, hogy szerinte Krenz mindamellett kísérletet tesz majd az NSZEP egyeduralmának megszilárdítására. A tekintélyes NDK-ismerő, a Deutschlandfunk rádióállomás csütörtök hajnali műsorában ismertetett nyilatkozatában ezért szkeptikusnak mutatkozott valóságos politikai és gazdasági reformok bevezetésének lehetőségével szemben. Az új vezetés csak átmeneti lehet, mivel híjával van a lakosság bizalmának - így Wolfgang Leonard. A Süddeutsche Zeitung szerint a Honecker-Krenz helycsere nem olyan változás, amelynek során olyan személy került a régi helyére, aki elődjénél jobban megérti az idők szavát. Annak idején, az Ulbricht-Honecker váltás esetében ezt még jobban lehetett remélni. Most a liberális lap úgy látja, hogy arról van szó: a párt kétségbeesett húzást tett a hatalmának leromlása elleni harcban. Az NSZEP egyszerűen politikai túléléséért küzd. A Kölner Stadt-Anzeiger szerint Honecker sorsát nemcsak a menekültprobléma pecsételte meg, bár kétségtelenül meggyorsította bukásának bekövetkeztét, hanem az NDK-beli egyre szélesebb körű lázongás, amely az ország 40 év óta legsúlyosabb válsága. A Hannoversche Allgemeine Zeitung szerint a tiltakozási mozgalom és az ellenállás valóságos koalíciója adta meg a politikai kegyelemdöfést egy olyan személynek, aki a mozdulatlanság és a merevség megszemélyesítőjének számított. E tényezőhöz hozzájárult még a Magyarországon, Prágán és Varsón át érkezett keletnémet menekültek kérdése, nem utolsósorban azonban a lipcsei, drezdai, magdeburgi, hallei és kelet-berlini tömegtüntetések. Végül is a politikai csúcson kezdték komolyan venni ezt a riadót. (folyt.) 1989. október 19., csütörtök 10:43
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	NSZK: vélemények az NDK-beli vezetésváltásról (2. rész)
Nem lehet azonban elhanyagolni azt a külső tényezőt sem, hogy a szovjetunióbeli, lengyelországi és magyarorszagi változások nyilvánvalóvá tették: a szavak és a valóság között kirívó szakadék tátong az NDK-ban. A Schwa:bische Zeitung szerint nehéz értékítéletet alkotni Egon Krenzről: évekig Honecker leghűségesebb ,,fegyverhordozója,, volt, s legutóbb már hivatalosan is örökösének számított. Reformerként azonban nemigen vált ismertté, s ezért a lakosság tetemes hányada idegenkedik tőle. És valóban: lehet-e reformok bevezetését várni egy olyan embertől, aki még nemrégiben is helyeselte a pekingi diákság elleni megtorlást? Ennek ellenére mégiscsak van halvány remény, mivel az eddig a biztonsági erőkért felelős Egon Krenz gondoskodott arról, hogy a legutóbbi hatalmas megmozdulások alkalmával ne történhessenek erőszakos cselekmények és ne tartóztassanak le embereket. A Mainzban megjelenő Allgemeine Zeitung felidézi, hogy annak idején Ulbricht és Honecker a marxizmus-leninizmus szinte bombabiztos erődítményét emelték az NDK-ban. Honecker a reformokat a szocialista örökséggel szemben elkövetett árulásnak tekintette. Most azonban - akárcsak Magyarországon és Lengyelországban - új ember veszi át a felelősséget a párt és az állam élén, és felmerül a kérdés: Budapest és Varsó netán iskolát teremt az NDK-ban is? A lakosság erre áhítozik, ám még sok kérdést kellene ehhez megválaszolni. (folyt.) 1989. október 19., csütörtök 10:45
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	NSZK: vélemények az NDK-beli vezetésváltásról (3. rész)
A Westdeutsche Allgemeine Zeitung Honecker bukását a nép győzelmének, egyben azonban fél győzelemnek nevezi vezércikkében. Honecker után ugyanis Krenz a vezető, aki nem sorolható a reformerek közé. Ezért a győzelem nem is teljes. Honecker bukása nem is rendszerfordulat, Krenznek most mentenie kell a még menthetőt. Ebben tükröződik a szovjet érdekek érvényesítése is, hiszen az NDK nem azonos Lengyelországgal és Magyarországgal. Gorbacsov nem akarhatja, hogy az emberek változások iránti vágyát kegyetlenül elfojtsák, ám nem teheti kockára az NDK-t magát sem. A tévutakkal megterhelt német történelemhez hozzá tartozik Erich Honecker is - állapítja meg az ország legnagyobb példányszámú politikai és tartományi napilapja. Honecker antifasiszta volt, és a maga módján hazafi is, a végén azonban bürokratikus zsarnokká változott, aki nem értette meg, hogy mi mozgatja az embereket. Honeckerről azonban azt is fel kell jegyezni, hogy a tömeggel szemben nem engedett a legszélsőségesebb erőszakhoz folyamodni kínai elvbarátaitól eltérően, s a mai események így lényegileg különböztek 1953. június 17.-étől is. Mégsem volt hiábavaló tehát a nehéz út a hidegháborútól az enyhülésig - írja a tekintélyes újság. +++ 1989. október 19., csütörtök 10:48
Vissza » A hírhez kapcsolódik »