Rendszerváltás és az MTI

	Nem lesz kommunista a miniszterelnök
------------------------------------ London, 1989. október 23. (BBC, Panoráma) - Egy cikk az Economist című angol hetilap mai számából. Címe: "Mindent amit a lengyelek tesznek a magyarok jobban csinálják". - A következőket mondja a cikk: - A magyarok tudatosan dolgoznak egy olyan helyzet kialakításán, amelyben a lengyelek többé-kevésbé véletlenül pottyantak. Jövőre az év első felében Magyarországnak valószínűleg nem kommunista miniszterelnöke lesz, aki remélhetőleg zökkenőmentesen együttműködik a kommunista, de viszonylag pártatlan köztársasági elnökkel. - Ez volt a kimenetele szeptember 18-ikán a háromoldalú egyeztető tárgyalásoknak. Novemberben elnökválasztás lesz, a parlamenti választásokat pedig egyelőre februárra tűzték ki. Az egész egyezményt - beleértve a demokráciába való békés átmenet megkönnyitésére kidolgozott hat törvénytervezetet - szeptember 26-ikán, kedden terjesztik az Országgyűlés elé. Az ottani kommunista többség biztosítja a jóváhagyását, bár egyes részleteken még lehet változtatni. A legnagyobb különbség Lengyelországhoz képest, hogy eltérően a Szolidaritás és a lengyel kommunisták közti megállapodástól a magyarországi egyezség nem biztosít eleve kötött számú mandátumot a párt számára. A 374 új országgyűlési képviselő közül 152 egyéni listán, 152 pedig megyei, fővárosi, választási listákon szerezne mandátumot, a többit pedig arányos képviseleti forma szerint osztanák szét. Annak ellenére, hogy megyei listát csak az a párt állíthat, amely a választókerületeknek legalább 25 százalékában jelöltet tudott állítani, az eredmény valószínűleg féltucat, vagy több parlamenti párt lesz. Az egyeztető tárgyalásokon a legnagyobb harc az új elnöki tisztség meghatározása körül dúlt. A három hónapig tartó tárgyalásokon a kommunisták erős elnöki hatalom mellett érveltek, amely magában foglalná az Országgyűlés feloszlatásának jogát egyes esetekben és a fegyvereserők főparancsnoki tisztségét. (folyt.) 1989. október 23., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Választás - 1. folyt.
Az új elnököt a szavazásra jogosultak összessége választaná meg az országgyűlési választások előtt. Csupán egy ilyen állam tudná összefogni a nemzetet olyan esetben, amikor egyetlen párt sem tudná elnyerni az abszolút többséget az Országgyűlésen - például a kommunisták -, és volt ennél gyakorlatiasabb nézet is. Egy ilyen rendszerű elnökválasztás győztese szinte biztosan az MSZMP reformszárnyának vezetője, a széles körben népszerű Pozsgay Imre lenne. Noha Pozsgay Imre ideológiai poggyászának jóval nagyobb részétől megszabadult, mint Jaruzelski tábornok, Lengyelország vezetője, az ellenzék nem volt teljesen elégedett egy számára ennyire kedvező megállapodással. Ezért azt szorgalmazta, hogy az új Országgyűlés egy új vezetőt válasszon az országnak, és ebben az Országgyűlésben a kommunisták kisebbségére számítottak. Végül az ellenzék az egység bizonyos fokú felbomlása árán ebben a bizonyos kérdésben meghátrált. A kilenc ellenzéki csoport közül hat - beleértve a legnagyobbat a Magyar Demokrata Fórumot - aláírta a megállapodást, bár a szociáldemokraták is csak bizonyos fenntartásokkal. Az ellenzők, elsősorban a Szabad Demokraták Szövetsége nem vétózta meg az egész megállapodást, bár teoretikusan ehhez joguk lett volna. Összevont szemöldökkel tartózkodtak az oktrojálástól, de kapcsolatuk a többi ellenzéki csoporttal megszenvedte a folyamatot. A parlament elé jövő héten kerülő törvénytervezetek közül kettő a bűntető törvényekre és a jogi eljárásokra vonatkozik. A cél, hogy a magyar joggyakorlatot összhangba hozzák a nyugati gyakorlattal. A másik egy alkotmánybíróság létrehozásáról határoz, amely ellenőrzi mind az elnök, mind az Országyűlés hatalmát. A legkellemesebb meglepetés - és Magyarország ebben is különbözik Lengyelországtól - az, hogy a kommunisták nagy mértékben hajlandók csökkenteni az államapparátus feletti hatalmukat. Hozzájárultak a párt alapszerveinek megszüntetéséhez a kormányhivatalokban, a hadseregnél, a rendőrségnél és a bíróságokon. Beleegyeztek abba, hogy csökkentsék a párt magánhadseregének a munkásőrségnek a létszámát. (folyt.) 1989. október 23., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Választás - 2. folyt.
A párt újkeletű alázatosságának azonban megvannak a határai. A munkásőrség feloszlatásáról nem lehet szó, az üzemekben pedig fenn akarják tartani a párt alapszerveit. Hajlandók ugyan visszaadni 10 milliárd forint értékű pártvagyont az államnak, de az ellenzék szerint ez csak egy csepp a tengerben. A törvénytervezet tartalmazni fogja mind a párt, mind az ellenzék javaslatait ezekről a dolgokról és az Országgyűlésnek kell majd döntenie. Nem született viszont döntés a köztársasági elnökségre való jelölé s mechanizmusáról és arról, hogy mennyi időt kapjanak a résztvevők a rádióban és tv-ben a választási kampányhoz, és hogy hogyan folytassanak kampányt a sajtóban. Új törvényeket kell hozni a sajtóról és a tv-ről, valamint a személyi adatok védelméről. Törvényt kell hozni a munkahelyi, politikai diszkrimináció megszüntetéséről is, és alkotmányos garanciát kell kidolgozni a politikai kérdések erőszakos megoldásának kizárása érdekében. Nem könnyü munka a kommunizmus lebontása. +++ 1989. október 23., hétfő
Vissza »