Rendszerváltás és az MTI

	Rendkívüli parancsnoki értekezlet a Munkásőrségben (2. rész)
A kormányfő hangsúlyosan szólt arról, hogy Magyarországon már hosszabb ideje nincs politikai erőszak. A Munkásőrség működése során mindvégig tiszteletben tartotta a törvényeket, erősítette az ország törvényes rendjét, és önfeláldozóan részt vett a természeti csapások következményeinek elhárításában. A munkásőrök erejüket és idejüket nem kímélve végeztek társadalmi munkát, segítették a határőrség és a rendőrség tevékenységét, de soha senkivel szemben nem léptek fel önkényesen politikai célok érdekében. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a politikai pluralizmus körülményei között az állami élet fórumai, mindenekelőtt az Országgyűlés heves politikai csaták színterévé válik. E rendszerben másképp érvényesül a kormányzat stabilitása, hiszen a politikai erőviszonyok függvényében a múltbelinél jóval gyakrabban kerül sor teljes, vagy részleges kormányátalakításra. Ahhoz, hogy ezek a változások ne veszélyeztessék az ország stabilitását, ne vezessenek anarchiához és káoszhoz, ezáltal ne nyissanak utat a diktatórikus hatalomgyakorlás felé, arra van szükség, hogy bizonyos nemzeti intézmények a politikai harcoktól függetlenül, folyamatosan működjenek, az egész nemzet érdekét szolgálják. A kormányfő szerint, ha megengednénk, hogy a fegyveres erők - a hadsereg és a rendőrség - politikai harcok színterévé vagy netán eszközévé váljanak, az a nemzet tragédiájához vezethetne. A kormányfő kitért arra is, hogy a Munkásőrség soha nem tagadta, hogy politikai arculatú testület, s ez akkor is igaz, ha legutóbb már a Minisztertanács felügyelete alá tartozott, és tagjai között voltak pártonkívüliek vagy újabban más pártok tagjai is. Németh Miklós szerint a Munkásőrségnek politikamentes testületté való átalakítása rossz kompromisszum lenne, amely sem a munkásőröket, sem a közvéleményt nem elégítené ki. Egy politikamentes Munkásőrség ugyanis nem lenne folytatója, megújítója a Munkásőrség hagyományainak, az már egy más, funkcióját vesztett szervezet lenne. A miniszterelnök a szervezet munkáját értékelve rámutatott arra, hogy nem lehet eltekinteni azoktól a konkrét történelmi körülményektől, amelyek között a Munkásőrség megalakult. 1956-ot ma véres tragédiába torkolló népfelkelésnek látjuk, amelyben a magyar nép elemi erővel fejezte ki a szabadság és a méltó emberi lét iránti igényét. Az akkori események nemcsak azért nevezhetők tragédiának, mert a Szovjetunió nagyhatalmi politikája nem tette lehetővé, hogy a folyamatok nyugvópontra jussanak, hanem azért is, mert polgárháború robbant ki, és a barikád mindkét oldalán úgy gondolták: a hazáért és az igaz ügyért harcolnak. (folyt.köv.) 1989. október 21., szombat 14:06
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »