|
|
|
|
A mai nap eseményei a Corvin közben
|
----------------------------------- München, 1989. október 23. (SZER, Magyar híradó, Lángh Júlia) - A Corvin köz és a Kilián laktanya a kora délutáni órákban. Több ezres és egyre gyarapodó tömeg, sok középkorú vagy idős, erős vonású férfiarc. "Én is itt harcoltam - mondják a tömegben körülöttük állóknak". Lyukas zászlók, virágcsokrok, gyertyák. "Tavaly ilyenkor még rendőrautóban ünnepeltem, de ünnepeltem - mondja az egyik Corvin közi szónok, Ruttkay Levente hangsúlyozva, hogy ez a szabad október 23-ika az ellenzék kitartásának köszönhető. Ez ma még csak emlékezés és nem ünnep. Ünnep, ha bocsánatot kérnek a magyar nemzettől."Nagy taps, mint ahogy azután a javaslat után is: jelentse a déli harangszó ezentúl a nándorfehérvári győzelem mellett október 23-ika győzelmét is. A sajnálatos mádon távol lévő Pongrácz Gergely nevében felszólaló Szalai Róbertet is sokszor szakította félbe taps, amikor: "33 év után fegyvertelenül, békés eszközökkel elértük a szabad, független, demokratikus Magyarországot." Közben egy apró incidens. Hátul a tömegben valaki kiabál: Le a kommunistákkal Szalai Róbert azt javasolja, módosítani kell ezt a mondatot. Ne azt mondjuk: kommunistákkal, hanem azt: Le a kommunizmussal Nagy, egyetértő taps. Egyébként a szónok Corvin közi fiúhoz méltóan egyáltalában nem válagotja meg szavait, Corvin közi stílusban beszél. Például: "Senki nálam jobban nem kívánhatja ennek a tetves, piszkos rendszernek a megváltozását, de higgyétek el, hogy nem szabad kiabálni, ne legyen itt semmi túlzás. A világ televíziói jelen lesznek a Parlament előtt, vigyázzatok, ott ne randalírozó csürhe legyen, hanem méltóságteljes tömeg." (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
- A mai nap eseményei a Corvin közben - 1. folyt.
|
Végül Szalai Róbert elmond egy délelőtt történt eseményt. Látta, amint a III. kerületi munkásőrlaktanyába bement egy munkásőr. Mivel mint tudjuk, a munkásőrség megszűnt, jobbnak látta értesíteni az Október 23-a Bizottságot, amelynek képviselői felkeresték a hírrel Németh Miklós miniszterelnököt, aki - közölte a tömeggel a Corvin közi szónok - utasította a honvédelmi minisztert, hogy a munkásőrség laktanyáit vegye őrizetbe a honvédség. A nép tudjon megbocsátani - mondta ezután a szónok -, de ők kövessék meg ezt a megalázott népet. Ismét nagy naps. A környező ablakokban mindenütt könyöklő nézők. A menet átmegy a Corvin közből az Üllői útra. Az Üllői úton a Kilián laktanya előtt Kiss Gyula Európára emlékeztet. Ötvenhatban megint ismét áldozatot hoztunk Európáért, álljon itt az emléktábla, és hirdesse minden erre járó európainak: megcselekedtük, amit megkövetelt a haza. Békésből jött fel a budapestiekhez szólni Márton András, a Zrínyi Katonai Akadémia volt parancsnoka. Idézem a legjobban megtapsolt mondatát: "Az ideiglenes köztársasági elnök egy szokásos, egyszerű hétfői munkanapon kiáltja ki a Magyar Köztársaságot. Követeljük, hogy törvénybe kerüljön: ez a mai nap piros betűs nemzeti ünnep legyen." Az Üllői uton kicsi, de nem különösebben veszedelmes tülekedés és zsúfoltság a nem hivatalos, de óh, végre már engedélyezett szabad ünneplés szervezési gondjai hamar megoldódnak. Egy nemzetőrruhát viselő magas, erős asszony szelíden lebeszéli a kéretlen szónokot, hogy ő is a mikrofon elé álljon. (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A mai nap eseményei a Corvin közben - 2. folyt.
|
"A Haynaunál százszorosan véresebb kezű megtorlók rosszul számítottak. A kivégzett százak, a temetők árkaiban elkapartak hangja nem halkult el. Az ő emlékük, s annak a 12 napnak az emléke tartotta ébren a nemzeti összetartozás érzését. Ők indították el ezt a politikai folyamatot, mely ma reményt ad, hogy valóban jogállamban és demokráciában élhetünk. Ha nincs november 4-ike, már ma ott tartanánk. 33 év veszett el akkor. De 1956 eszméi ma is élnek, s azt sugallják, hogy mint október 23-ikán békés eszközökkel, most már nem véráldozattal, nem könnyekkel - ebből áldoztunk eleget -, de türelemmel, ésszel, jól és okosan politizálva vívjuk ennek az országnak a szabadságot, a függetlenséget és a demokráciát." Maléter Pál özvegye leleplezi az emléktáblát a Kilián laktanya falán, lyukas zászlót ábrázoló vörösréz tábla szövege: Az ötvenhatos forradalom és szabadságharc mártírjai és névtelen hősei emlékére a Józsefvárosi és Ferencvárosi Ellenzéki Kerekasztal, 1989. október 23. A koszorúzók közül a legnagyobb tapsot egy egyenruhás százados kapta, aki a magyar hovédség nevében helyezte el koszorúját a névtelen hősök emléktáblája előtt. A tömeg békésen ment tovább a rádió felé. +++
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (10.23-12.20) - Padlóról talpra
"Estére a Kossuth téren újfent több tízezren gyülekeztek.... A rendőrök először jelentek meg a sapkájukon nemzetiszínű jelvénnyel, a korábbi vörös csillag helyett... Demokratizálódásuk sebessége még Szűrös átalakulásáét is felülmúlta. Részemről padlóra, illetve földre kerültem. No, nem a visszásságoktól, hanem attól, hogy előző nap még az örményeknél valami olyat ettem, ami megártott, másrészt a rettentő fáradtságtól. Jórészt tehát a fűben heverészve élveztem a műsort. Még annak sem tudtam különösebben örülni, hogy jól fogyott a Magyar Narancs, az alkalmi rikkancsok egyiket adták el a másik után."
MTV2 nézői telefonok:
"- 18 órakor a Hirekben tessék szives bemondani a totót.
- Mért engedtek szóhoz jutni szemétláda, volt ÁVH-s ügynököket, fasisztákat, szemétládákat, lázitókat. Látniuk kell, néhány száz előkészitett FIDESZ-es löki a süketet, a nagy tömeg csendben van. A nagy tömeg nem ért egyet azzal, ami ott folyik.
- Obersovszki Gyula buzi, szar alak. Elnézést a kifejezésért. Ez a most beszélő ember, ennek a Magyar Köztársasághoz semmi köze. Ez gyáván elpucolt. Magyarul rosszul beszél. Megtollasodtak, Obersovszkyval, a Fónayval, ezzel együtt. Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, a nyugat pénzén. Most a dolgozó emberről beszélek. Vegyék már észre, hogy hogy mennek el ott az embrek, mennyire nem értenek egyet ezzel a szemétláda társasággal, és mennyire szervezték meg ezt a tapsolást, meg ezt a lazítást. Pozsgay úr„ nézze, hogy mit csinált. Németh Miklós úr, nézze,,hogy mit csinált. Ezek után gondolják, hogy önök még a jövő toéiKH valakik lesznek a választás után?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|