|
|
 |
|
 |
Külföldre vándorol a magyar szürkeállomány - és ottmarad (1. rész)
|
1989. október 23., hétfő - Egyre több fiatal kutató vállalkozik külföldi tanulmányútra, tudományos munkára. Egy-két évre utaznak el, többségük azonban 4-5 év múlva vagy egyáltalán nem tér haza - mondotta az MTI munkatársának Vizi Szilveszter akadémikus, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója, az Országos Ösztöndíj Tanács tagja. - Ez év kezdetétől szeptemberig 740 kutató ment el, többségük az Amerikai Egyesült Államok, a Német Szövetségi Köztársaság, Japán és más fejlett ország tudományos intézeteinek, egyetemeinek a meghívására. A minisztériumok, főhatóságok, akadémiai intézetek naponta további három-nyolc kutató kiutazását jelzik az ösztöndíj tanácsnak. Tavaly 763-an tettek eleget ilyen meghívásnak, kétszer annyian, mint egy-két évvel ezelőtt. Számuk az idén - feltehetően - ennél is több lesz. A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet diplomásainak csaknem 30 százaléka dolgozik a nyugati országokban. Ez is azt bizonyítja, hogy a magyar kutatók nagyon keresettek a nyugati ,,piacokon,,, bár ott magas a követelmény, sok a jó szakember. Elsősorban az orvosbiológusok, fizikusok, matematikusok, geológusok, a műszaki- és az agrártudományok művelői iránt élénk az érdeklődés. Főleg az amerikai, az NSZK-beli, az angol, a japán tudományos intézetek és egyetemek ajánlják a tudományos kutatás lehetőségét a kiemelkedő képességű magyar szakembereknek.
Országunkból évente 1800-2000 kutató utazik ösztöndíjasként
rövidebb-hosszabb külföldi tanulmányra az államok közötti
megállapodásoknak megfelelően. A Soros- és más, újonnan létesített
alapítványok támogatását szintén százak és százak veszik igénybe. A
nemrég elfogadott kivándorlási törvény pedig lehetővé tette, hogy a
kutatók - akárcsak a többi magyar állampolgár - bármikor, bármelyik
országba pályázhassanak. Mindenképpen hasznos az, ha a kutatók
megismerik a tudományágukban elért legújabb kutatási eredményeket, s
korszerűen felszerelt műhelyekben megvalósíthatják tudományos
elképzeléseiket, terveiket. A meghívott, vagy kiküldött
ösztöndíjasok többsége teljesíti támogatóinak elvárásait, számosan
közülük a néhány hónapi tanulmány idején jelentős felismerésre jut,
értékeket állít elő. (folyt.köv.)
1989. október 22., vasárnap 19:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Külföldre vándorol a magyar szürkeállomány - és ottmarad (2. rész)
|
A vendéglátóintézetek további kutatási ajánlatait el is fogadják a
tehetséges magyar szakemberek. Egyikőjük sem marasztalható el
emiatt, hiszen ők elkötelezték magukat a tudománnyal, kutatni
akarnak, ott megadatik számukra ennek a lehetősége, itthon viszont
egyre kevésbé. Az akadémiai intézetekben és az egyetemeken évről
évre kedvezőtlenebbek a kutatási feltételek, mivel csökkentették az
alapkutatás állami támogatását. Emiatt számos tudományos műhelyben -
a kutatás rovására - különféle szolgáltatásokra kényszerülnek,
azért, hogy előteremtsék a szükséges pénzt.
Az akadémia ez évi közgyűlésén a miniszterelnök beszédében
hangsúlyozta: nem lehetünk olyan szegények, hogy a tudományon
takarékoskodjunk, ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy a kormány,
miközben gondoskodik az egészségügy és az oktatás szinten
tartásáról, a tudomány számára nem biztosítja ezt - mondotta az
akadémikus. - A műszerek gyarapítására sem nyújtanak anyagi
fedezetet. A Minisztertanács kabinetje hozzájárult az Országos
Tudományos Kutatási Alap fenntartásához, szavatolja a kutatások
támogatását ebből az alapból, a támogatás összegéről azonban még
mindig nem döntöttek. A tudomány képviselői - mintegy 25 ezer kutató
nevében - hiába hangsúlyozzák minden fórumon: a magyar tudomány, az
akadémia, az egyetemek létérdeke, hogy az állam megakadályozza a
hazai kutatási feltételek további hanyatlását, és elősegítse azok
fokozatos jobbítását. A tudományos kutatás anyagi feltételeinek
erőteljes javítása a társadalmi-gazdasági kibontakozás alapfeltétele
- hangsúlyozta az akadémikus. Japán, Dél-Korea és számos, ma már
fejlett ország tanúsíthatja, hogy sokszorosan megtérül a tudományba
fektetett pénz.
Sajnálatos, hogy egyik párt sem száll síkra a tudomány megfelelő
támogatása érdekében. Az állami szervek nem számolnak azzal, hogy a
jelenlegi helyzetben ellehetetlenül a kutatás, az intézetek léte,
jövője bizonytalan. A legtehetségesebb kutatók ezért maradnak
hosszabb ideig külföldi tanulmányúton, ezért vállalják az ott
felkínált munkát, éppen ebben az időszakban, amikor a legnagyobb
szükség lenne tudásukra. Távolmaradásuk olyan veszteség az
országnak, amelyet nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni,
hiszen egy-egy tudományos szakember képzése 10-15 évig tart.
Márpedig, ha megszakad a tudós-utánpótlás, elhalnak a tudományos
iskolák - amelyek ma is nemzetközi elismerésnek örvendenek -,
elmarad az ország gazdaság, műszaki, társadalmi fejlődése. Ez
viszont most sorskérdés. (folyt.köv.)
1989. október 22., vasárnap 19:04
|
Vissza »
|
|
Külföldre vándorol a magyar szürkeállomány - és ottmarad (3. rész)
|
Nagyon fontos tehát, hogy haladéktalanul javuljon a hazai
kutatási lehetőség, a kutatók társadalmi megítélése, erkölcsi
elismerése. Ez szükséges ahhoz, hogy megelőzzék a magyar
szürkeállomány elvándorlását, a tehetséges szakemberek külföldi
tanulmányaikról hazatérjenek, itthon hasznosítsák az ott szerzett
ismereteiket, tapasztalataikat. Elengedhetetlen a hazai tudományos
közélet demokratizálása, emberi viszonyainak jobbítása is, s az,
hogy szakmai teljesítményük alapján értékeljék a kutatók munkáját -
mondotta befejezésül Vizi Szilveszter. (MTI)
1989. október 22., vasárnap 19:04
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|