|
|
 |
|
 |
Kérdőjelek a kínai hadsereg körül (2. rész)
|
Minden bizonnyal nemigen volt ínyükre, hogy a hadsereg
fejlesztése - más fontosabb országos érdekek szem előtt tartásával -
az elmúlt években az utolsó helyre került. Talán tudomásul vették a
feltétlenük szükséges belső reformokat - egyebek között azt is,
hogy egy millió fővel csökkentették a haderő létszámát; ám ezzel
valószínűleg sohasem békéltek meg. Mint amiként azzal sem, hogy a
reformok előrehaladtával politikai súlyuk viszonylag kisebb lett, s
ezt a hadsereg érdekeinek háttérbe szorításaként fogták fel.
A dolgok megítélésénél aligha hagyhatnánk figyelmen kívül azt a
tényt, hogy jelenleg a kínai hadsereg a világ egyik legnagyobb
fegyveres ereje közel négy millió fővel. Ebből csaknem 3 milliót
tesznek ki a szárazföldi erők, 490 ezret a légierők és 350 ezret a
haditengerészeti erők. A szárazföldi erőket 35 hadseregbe szervezték
13 harckocsi-, 118 gyalog-, 18 légvédelmi tüzér- és 17 tábori tüzér
hadosztállyal, továbbá 20 önálló felderítő zászlóaljjal. A pekingi
eseményekben ezeknek a csapatoknak állományába tartozó kötelékek
játszották a fő szerepet, ami egyértelművé teszi, hogy a hadsereget
egyféle politika szolgálatában ismét eszközként használták fel -
úgymond - az ,,ellenforradalmi lázadás,, leverésére. (Miután a
,,rendcsinálásban,, elsősorban a lövész- és a harckocsicsapatok
vettek részt, a többi haderőnem adatainak felsorolását ezúttal
mellőzhetjük.)
Bizonyos összefüggések megértéséhez még meg kell jegyeznünk,
hogy az ország területén az 1980 januárjában aláírt kínai-amerikai
megállapodás értelmében több felderítő állomást működtetnek a
szovjet rakétakísérletek és csapatmozgások megfigyelésére. A
Pentagon ilyenformán értékes információk birtokába juthat; ezeknek
az állomásoknak további fenntartását igen fontosnak tartja, így hát
érthető, miért olyan mérsékelt Washington reagálása a kínai hadsereg
puccsszerű beavatkozására. Még csupán annyit, hogy Kína nemcsak az
USA-val, hanem az NSZK-val, Olaszországgal, Nagy-Britanniával és
Franciországgal is szoros kapcsolatokat épített ki korszerű
haditechnikai eszközök beszerzésére, főleg licencek megvásárlásával.
Most ezeknek az országoknak egyike-másika technológiai stoppal
fenyegetőzik, ily módon próbálván nyomást gyakorolni ,,az emberi
jogokat súlyosan megsértő,, pekingi hatalmi elitre.
Majd elválik, milyen lesz ennek a hatása és idővel talán azt is
megtudjuk, valójában mi történt és történik Kínában... +++
Katonai szakértőnk: Serfőző László - MTI-PRESS
1989. június 8., csütörtök 13:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|