|
|
|
|
Nemzetközi sajtókonferencia az MSZMP KB üléséről (1. rész)
|
1989. május 30., kedd - Nemzetközi sajtókonferenciát tartottak az MSZMP Központi Bizottságának hétfői üléséről kedden a KB székházában. Major László, a párt szóvivője emlékeztetett arra, hogy a testület napirendjén az új agrárpolitikai koncepció kidolgozása, valamint a párt legfelsőbb fórumának összehívása szerepelt. A külfönfélék között megtárgyalták az Ellenzéki Kerekasztal által kezdeményezett új javaslatokat, a Nagy Imre és társai temetésével összefüggő kérdéseket, s döntöttek személyi ügyekben is.
Ezután a Központi Bizottság szakértői vették át a szót. Először Kovács Imre, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője röviden ismertette az agrárpolitikai koncepcióról kialakult vita tanulságait. Hangsúlyozta: a koncepció leglényegesebb vonása - és ebben tér el a korábbiaktól -, hogy a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak is igazodnia kell a gazdaság egésze előtt álló követelményekhez. Ennek érdekében szükség van a piaci viszonyok, a többszektorúság megteremtésére. Fontos, hogy a nagy- és kisüzem, a szocialista szektor és a magánvállalkozás azonos feltételek mellett gazdálkodhasson. Verseny- és esélyegyenlőséget kell biztosítani számukra, s ebben az érvényesüljön, aki jobban tud igazodni a piaci követelményekhez. A KB állásfoglalása szerint kiépült szervezetük és jól bevált gyakorlatuk alapján továbbra is a nagyüzemeknek - a szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak - lesz meghatározó szerepük. Mindezek mellett minden bizonnyal növekszik a magángazdálkodás, a magánvállalkozás részaránya is. Kovács Imre szólt arról is, hogy a mezőgazdaságban érintett és érdekelt KB-tagok, a meghívott vendégek élesen kifogásolták azt a gyakorlatot, hogy az élelmiszertermelésben a közgazdasági feltételek nem igazodnak eléggé az ágazat sajátosságaihoz. A testület elismerte, hogy valóban nehéz helyzetben van az ágazat, azonban az MSZMP-nek nem célja, s ma már nincs is lehetősége, hogy konkrét gazdálkodási kérdésekkel foglalkozzon. Ez az állami szervek feladata. Ezért az ülésen olyan agrárpolitikai koncepciót fogadtak el, amely elvi kérdésekben foglal állást, a politikai célrendszert határozza meg, s felkérik a kormányt, hogy a KB állásfoglalása alapján mielőbbi konkrét programot dolgozzon ki, intézkedjen az ágazatot feszítő gondok ügyében. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 20:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nemzetközi sajtókonferencia az MSZMMP KB üléséről (2. rész)
|
Domonkos László, a KB pártpolitikai osztályának helyettes vezetője a pártkongresszusról tájékoztatva utalt arra, hogy a KB a párttagság kérését figyelembe véve módosította korábbi döntését, amikor a párt legfelsőbb fórumának összehívása mellett határozott. A kommunisták, a pártszervezetek nagy része úgy ítélte meg, hogy az MSZMP előbb álló feladatok olyan jellegűek, amelyek megoldásához pártkongresszus megtartása szükséges. Emlékeztetett arra is, hogy a Politikai Bizottság május 2O-án a Népszabadságban közzétette javaslatát a pártértekezlettel összefüggő elképzeléseiről. Ezek a párttagság korábbi véleményére, javaslataira támaszkodtak, amelyek jelezték: a párttagok közvetlen részesei kívánnak lenni a politikai, s küldötteik útján a személyi kérdések eldöntésének is. A szervezeti előkészületekről, a tartalmi kérdésekről a Központi Bizottság júniusi ülésén határoz. Domonkos László felhívta a figyelmet arra, hogy a következő napokban nyilvánosságra kerül a kongresszus előkészítését szolgáló dokumentum, amelyről várják az MSZMP tagjainak véleményét. Hozzátette: az elképzelések szerint a tanácskozás megkezdéséig a tagság véleményének alapján megválasztják a párt elnökét és főtitkárát. Döntöttek abban is, hogy nyilvánosságra hozzák azt a tervet, amely a pártszavazással, mint új, demokratikus intézménnyel foglalkozik. A vitában nagy hangsúlyt kapott, hogy szólni kell a kongresszuson az elmúlt évtizedek értékeléséről, s a pártprogram által megjelölt célokról. Felvetődött az is, hogy hagyományos funkciójú Központi és Politikai Bizottságot kell-e kialakítani, vagy pedig egy teljesen új formát: országos választmányt létrehozni, amelynek végrehajtó szerve annak központi bizottsága lenne. E kérdéseket megfelelő előkészítés után pártvitára bocsátják, s a párttagok véleménye alapján döntenek. A testület tagok hangsúlyozták: lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az MSZMP megújultan, s olyan platformmal, politikai programmal induljon a választásokon, amely sikerének garanciája lehet. Már az újságírók kérdéseire válaszolva mondta el Major László: a KB-ülésen széles körű vita bontakozott ki Nagy Imre, az MSZMP alapító tagja személyének, politikai pályafutásának megítéléséről. Utalt arra, hogy bizonyos dokumentumok külföldön lelhetők fel, s az igazságügyi szervek sem fejezték még be munkájukat, így nem ismeretes a periratok tartalma. Azonban ezek ismerete nélkül is eldönthető ma már, hogy koncepcionált politikai perről van szó, s Nagy Imre kivégzése jogilag törvénytelen volt. A testület úgy vélekedett: soha többé nem szabad megengedni, hogy politikai nézetekért bárkinek elvegyék az életét. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 20:33
|
Vissza »
|
|
Nemzetközi sajtókonferencia a KB üléséről (3. rész)
|
Tekintettel a temetés közelgő napjára, a KB tagjai úgy határoztak, hogy az MSZMP-nek az ezzel kapcsolatos mondandóját nyilatkozatban rögzítik, amelyben összefoglalják a hétfői vita politikai tanulságait is. A dokumentumot egy bizottság készíti Nyers Rezső vezetésével. A sajtótájékoztatón egyébként számos kérdés szólt a Nagy Imre-ügyről. Ezekre reagálva elhangzott: a KB ülésén senki nem, vitatta, hogy ezt a kérdést más szemszögből kell látni, mint ahogy az elmúlt évtizedekben a párt és a hivatalos politika tette. Többen kiemelték azt, hogy az egykori miniszterelnök elkötelezett kommunistaként halt meg, s azt is, hogy személyiségét sok politikai erő is ki szeretné sajátítani Magyarországon, eszmei örökségét viszont nem vállalják. Nem annyira Nagy Imre politikai életútja és a vele összefüggő ideológiai kérdések szerepeltek a testületi ülésen, inkább arról volt szó , ami a magyar társadalmat foglalkoztatja: június 16-a, Nagy Imre és társai temetése valában a nemzeti megbékélés jelképe lesz-e, vagy pedig valami másfajta esemény, amilyet ebben az országban egyetlen normálisan gondolkodó ember sem szeretne. Az MSZMP azt szeretné, ha valóban a megbékélés győzne. Hozzátette: sem a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, sem a család nem igényelte az MSZMP jelenlétét a temetésen. Elhangzott az is: a KB-ülésen egyes testületi tagok úgy nyilatkoztak, hogy ezt nem tartanák ildomosnak. Felvetették, hogy vajon Rajnai Sándor lemondása KB-tagságáról, összefüggésbe hozható-e a Nagy Imre-perben játszott szerepével? A válasz szerint a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete indoklás nélkül nyújtotta be kérését. Major László félhivatalos értesülésre hivatkozva elmondta: Rajnai Sándor korára és hosszú, immár 12 esztendős külföldi szolgálatára való tekintettel is hosszabb ideje szorgalmazta, hogy váltsák fel nagyköveti posztján. Egy Grósz Károly személyére vonatkozó kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta: nincs tudomása arról, hogy a párt első számú vezetője le kíván mondani. Hozzátette: köztudott, hogy Grósz Károly nem ragaszkodik a hatalomhoz. Ezt bizonyítja, hogy a KB előző üléseé politikai bizottsági tagságától függetlenül, mint főtitkár benyújtotta lemondását. Ennek ellenére újraválasztották. Véleménye szerint Grósz Károlynak nincsenek hatalmi ambiciói, s bármilyen szerény pártmunkási beosztásban is el tudja képzelni aktív életét. A további napireni témákhoz kapcsolódó kérdésekre adott válaszokból kitűnt: a KB nem döntött abban, hogy soros vagy rendkívüli kongresszust tart-e ősszel. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 20:43
|
Vissza »
|
|
Nemzetközi sajtókonferencia a KB üléséről (4. rész)
|
Lehetséges a Kongresszus 1989 elnevezés is. A választások időpontja nem a Központi Bizottság döntésének függvénye: tárgyalások eredménye lesz, kompromisszum alapján alakítják ki. Szóba került Pozsgay Imre nyilatkozata a Szabad Európa Rádiónak. Ezzel összefüggésben a szóvivő elmondta: élénk érdeklődést keltett a KB tagjai között is, hiszen sok újszerü megfogalmazást tartalmazott, amely testületi ülésen korábban nem hangzott el. Felvetődött: érdemes lenne erről meghallgatni Pozsgay Imrét. Grósz Károly szerint az érintett távollétében semmiképpen nem tisztességes megvitatni olyan téziseket, amelyeket ő tudna megvilágítani. (MTI)
1989. május 30., kedd 20:47
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|