|
|
 |
|
 |
Kaszás Ferenc a MASZ elnöke (1. rész)
|
1989. október 21. szombat (MTI) - Szombaton reggel már 9 órakor
megkezdődött az akkreditáció a Magyar Atlétikai Szövetség
küldöttközgyülésén, amelyet 10 órára hirdettek meg a Testnevelési
Egyetem aulájában. A Himnusz hangjai után dr. Spiegl József elnök
köszöntötte a résztvevőket és üdvözölte a megjelent diszvendégeket,
Schmitt Pált, a MOB elnökét, Gyulai Istvánt, a Nemzetközi Amatőr
Atlétikai Szövetség (IAAF) Tanácsának tagját és John Holtot, az IAAF
főtitkárát, aki beszédet mondott.
Az angol sportvezető üdvözölte és sporttörténelminek nevezte a
közgyülést, valamint szólt arról, hogy a világ nagy örömmel tekint a
magyarországi változásokra, amelynek e közgyülés is része. Kiemelte,
hogy idén szép sikert ért el a magyar atlétika azzal, hogy mind a
férfi, mind a női csapata bekerült az Európa Kupa ,,A,, döntőjébe.
John Holt végül az IAAF kitüntetését adta át a magyar atlétika régi
harcosának, Nyirő Györgynek.
A taps elülte után Spiegl József az érdemi részre tért rá.
Hangsulyozta, hogy a szövetség pénzügyi helyzete jelenleg stabil, az
ujjáalakuló MASZ nem indul deficittel. Kijelentette: a leköszönő
elnökség semmiféle olyan kötelezettséget nem vállalt, ami megkötné a
helyébe lépő testület kezét, az mindenben legjobb belátása szerint
cselekedhet. Megállapitotta: a 163 választott képviselőből 150 van
jelen, a közgyülés határozatképes.
Ezután megkezdődött az alapszabálytervezet vitája. Több javaslat
érkezett arra, hogy az elnökség mellett állitsanak fel egy nagyobb
létszámu testületet, amelyet választmánynak vagy kibővitett
elnökségnek nevezhetnének. Ezt egyfelől Gregor Gábor, a Budapesti
Atlétikai Szövetség elnöke javasolta, másfelől éppen a vidéki
képviselők látták volna szivesen, akik közül sokan hangot adtak
abbéli véleményüknek, hogy a vidékiek érdeke nincs megfelelően
képviselve, és ennek megváltoztatására célszerü lenne bevezetni a
választmányt. Az alapszabály részleteinek vitája során több
módositási javaslat is érkezett. Az egyik javaslat szerint a
szövetséget nem szabadna felruházni a külföldi versenyeken való
részvétel engedélyezésével, maximum bejelentési kötelezettséget
irhatna elő. A véleményt a küldöttek nagy része támogatta és az
alapszabály e részét csak azzal a kikötéssel fogadták el, hogy a
müködési szabályzatban részletesen ki kell térni arra, a szövetség
mely esetekben (pl. fegyelmi vétség) tilthatja meg az atlétáknak a
külföldi rajthoz állást. (folyt.köv.)
1989. október 21., szombat 19:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|