|
|
 |
|
 |
Wörner - előzetes (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. november 21. szerda (MTI-TUD) - Csütörtökön
érkezik Budapestre Manfred Wörner, a NATO főtitkára, s ezzel először
látogat Magyarországra az Atlanti Szövetség első számú
tisztségviselője. A látogatás egyben az első lesz, amelyet a
főtitkár azt követően tesz a Varsói Szerződés valamely országában,
hogy a két katonai szövetséghez tartozó 22 állam Párizsban aláírta
történelmi nyilatkozatát, amelynek értelmében a két szövetség
országai nem tekintik többé ellenségnek egymást, kölcsönösen
kinyilvánítják barátságukat, és új korszakot nyitnak
kapcsolataikban.
Maga a főtitkár az MTI tudósítójának a látogatás alkalmával
adott nyilatkozatában - mint jelentettük - hangsúlyozta, hogy baráti
kézfogásra érkezik Magyarországra, és úgy gondolja, hogy a már
kialakított kötelékek további építésével, a kölcsönös tájékoztatás
és eszmecsere elmélyítésével olyan kapcsolat valósulhat meg, amelyet
a ,,partnerség a biztonságban,, jellemez.
Manfred Wörner látogatása folytatása annak a magas szintű
kapcsolatépítésnek, amelyet az új magyar kormány valósított meg a ma
16 nyugati demokráciát tömörítő, 1949-ben, a hidegháború idején, a
szovjet fenyegetéssel szemben létrehozott politikai-katonai
szövetséggel. A NATO székhelyén először Jeszenszky Géza
külügyminiszter tett látogatást júniusban, majd júliusban Antall
József az első olyan miniszterelnök volt, aki egy VSZ-országból
látogatta meg a főtitkárt Brüsszelben, és ugyancsak először kereste
fel valamely VSZ-ország védelmi minisztere Wörnert Für Lajos
személyében a múlt hónap végén.
Ez a kapcsolatépítés abba a folyamatba illeszkedett be, amelynek
során - a bécsi tárgyalások végső szakaszának kibontakozásával és a
Varsói Szerződés bomlásának gyorsulásával párhuzamosan - tavaly
december óta intézményes kapcsolatrendszer alakult ki a NATO és a
VSZ-országok között. A jeget tavaly decemberben Sevardnadze szovjet
külügyminiszter törte meg a NATO székhelyén tett látogatásával, őt a
csehszlovák és a lengyel külügyminiszter követte, ezután került sor
az új magyar kormány külügyminiszterének a szövetségben tett
vizitjére: ő volt egyébként az első olyan külügyminiszter, aki egy
VSZ-országban lezajlott teljesen szabad választás nyomán
megalakított demokratikus kormány képviseletében léphetett fel.
(folyt.)
1990. november 21., szerda 16:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|